IV. A pátriárkák kora: Izsák, Jákób és József
Mit tett Isten ebben a korszakban?
Isten tovább munkálkodik a zsidó nép őseinek életében és lelki felkészítésében.
Lelkileg átformálja őket,
hogy alkalmassá váljanak arra,
hogy jövendő népének ősei legyenek.
Az átformálás legkiemelkedőbb példája Jákób élete.
Isten a történelem viharában is gondoskodik választott népéről.
Jákób családja Isten gondviselése folytán Egyiptomba kerül.
Gondviselését úgy valósítja meg,
hogy Józsefet előreküldi Egyiptomba és nagy méltóságra emeli.
Egyiptomban nemcsak a Kánaánban beállott éhségtől menekülnek meg,
hanem lehetőségük van néppé formálódni az akkori világ leghatalmasabb országában és legfejlettebb kultúrájában.
A korszak üdvtörténeti jelentősége:
Ebben a korban figyelemmel kísérhetjük,
hogyan jön létre az a nép,
amely Isten különleges eszköze lett a világtörténelemben.
A kialakulandó zsidó nép az Igaz és Élő Istenről tett bizonyságot a lelki sötétségben élő népek között.
A megváltás története szempontjából fontos megfigyelnünk Jákób és József életét.
Jákób a kegyelem által átformált ember,
József pedig az Úr Jézus Krisztus előképévé lett.
Folytatjuk a pátriárkák életének tanulmányozását Izsák,
Jákób és József élettörténetével.
Az anyag felosztása a következő:
1.
Izsák,
a megígért fiú
2.
Jákób,
csalóból Isten harcosa
3.
József,
a Megmentő
A térkép nemkereskedelmi célokra szabadon használható, a forrás megnevezésével, változtatás nélkül
1.
Izsák,
a megígért fiú
Izsák élettörténete nem nagyon jelentős a pátriárkák korában.
Inkább átmenetet képez Ábrahám és Jákób története között.
Izsák története meg van írva 1Móz 24-28.
fejezeteiben.
Születése és gyermekkorának egy-egy mozzanata a 21.
illetve a 22.
részben található.
a.
Izsák élettörténete
Izsák gyermekkoráról és ifjúkoráról nem sok információnk van.
A 21.
részben le van írva a rég várt fiú születése.
Nem sokkal születése után,
Sára kérésére,
Ábrahám eltávolította Hágárt és Izmaelt.
Ennek Sára féltékenysége és félelme volt az oka.
Attól félt,
hogy Izmael nagyobb figyelmet és megbecsülést kap,
mint a saját fia.
Ezért Hágár a fiával együtt a pusztába menekült,
és ott laktak.
Nagy hatással lehetett Izsákra apja azon szándéka,
hogy feláldozza őt a Mórijjá hegyén.
Ennek a hatásnak a részletezése nem áll rendelkezésünkre a Bibliában,
de el tudjuk képzelni.
Nemcsak a félelem emléke maradhatott meg Izsákban,
hanem az a mód is,
ahogyan Isten gondoskodott életben maradásáról és az áldozati kosról a bozótban.
Ez az élmény Izsák hitének meghatározó élménye lehetett.
Izsákra nagy hatással volt anyjának,
Sárának a halála is,
mert megszomorodott és csak azután vigasztalódott meg,
miután megnősült (24,67).
Nősülésének története egy hosszú és szép történet.
Ábrahám felkérte öreg szolgáját,
hogy hozzon fiának feleséget azok közül a rokonok közül,
akiket maga mögött hagyott,
amikor az Úr elhívta őt.
Ezek a rokonok akkor Aram-Naharaimban laktak.
A szolga elment,
és onnan hozta el Izsáknak Rebekát,
aki Betúél (24,24) leánya volt.
Rebekának a bátyját Lábánnak hívták (24,29).
A szolga Isten vezetése által talált Betúél családjára és Rebekára,
Izsák jövendő feleségére.
Izsák házassága jól indult és jól is folytatódott.
Amikor Rebeka,
majdnem húsz évi házasság után terhes lett,
ikreket szült (1Móz 25,20-21; 25-26).
A terhessége nehéz volt,
ezért Rebeka imádkozott az Úrhoz,
aki megmondta neki,
hogy két fiút fog szülni,
akiktől két nép fog származni.
A kisebbik hatalmasabb lesz,
és a nagyobbik neki fog szolgálni.
Amikor megszülettek a gyermekek,
Ézsau született elsőnek,
ezért ő volt az elsőszülött.
Ő szőrös külsejű és vörös bőrű volt.
Felnőtt korában vadászással és harcászattal foglalkozott.
Jákób született másodiknak,
ő sima bőrű és szelídebb természetű lett,
inkább otthonülő.
Izsák már több mint hetvenöt éves volt,
amikor meghalt apja,
Ábrahám (25,7-11).
Izsáknak is,
akárcsak Ábrahámnak korábban,
éhség miatt el kellett menekülnie abból az országból,
amit Isten nekik ígért.
A filiszteusok királyához,
Abímelekhez ment,
és ő is úgy járt,
mint Ábrahám,
amikor Egyiptomba menekült.
Ő is azt hazudta,
hogy Rebeka nem felesége,
hanem a húga.
Tőle nem vették el Rebekát,
mint Sárát Ábrahámtól,
mert Abímelek rájött,
hogy Rebeka a felesége.
Izsák életéből fel van jegyezve egy olyan mozzanat is,
amiből kiderült,
hogy milyen szelíd ember volt.
A filiszteusok között lakva,
azok állandóan elvették tőle azokat a kutakat,
amiket ásott.
Izsák azonban nem vitatkozott velük,
hanem továbbment és más kutakat ásott.
Ekkor volt egy személyes tapasztalata az Úrral,
aki megjelent neki,
és megújította azt az ígéretet,
amit Ábrahámnak adott:
Azon az éjszakán megjelent neki az Úr,
és ezt mondta:
Én vagyok atyádnak,
Ábrahámnak Istene.
Ne félj,
mert én veled vagyok,
megáldalak téged,
megsokasítom utódaidat szolgámért,
Ábrahámért (1Móz 26,24)!
Izsák volt az első,
akit Isten Ábrahám miatt áldott meg.
Izsák házasságában hamarosan problémák léptek fel.
A felesége vette át tőle a kezdeményezést,
ő pedig olyan ember lett,
aki szerette a hasát:
szívesen evett Ézsau vadászzsákmányából,
akit jobban szeretett,
mint Jákóbot.
Rebeka viszont Jákóbot szerette jobban.
Így a férj és a feleség megosztotta a családot.
Mikor Izsák már öreg volt és meghalni készült,
meg akarta áldani a fiait.
Mivel az elsőszülött áldását Ézsaunak akarta adni,
Jákób,
anyja biztatására,
becsapta apját és Ézsaunak adta ki magát.
Így Izsák Jákóbot áldotta meg Ézsau helyett.
Ez azért történhetett,
mert Izsák már nem látott.
A csalás miatt Ézsau nagyon megharagudott Jákóbra,
akinek menekülnie kellett.
Visszamenekült rokonaihoz,
Betúél családjához,
akiket Ábrahám annak idején elhagyott,
és ahonnan anyja,
Rebeka is származott.
Ezek a rokonok Paddan-Arámban éltek.
Amíg Jákób távoli rokonainál tartózkodott,
meghalt Rebeka.
Amikor Jákób visszatért Paddan-Aránból apjával is csak egyszer találkozott,
aki már nagyon öreg volt.
Lásd 1Móz 35,27-29.
A bűn minden formában ártalmas és tönkre teszi az emberi kapcsolatokat is.
Kerüljük a becsapást,
haragot és a gyűlöletet.
Ha pedig vétkeztünk,
kérjünk bocsánatot az Úrtól és embertársainktól.
b.
Izsák üdvtörténeti jelentősége
Izsák üdvtörténeti jelentősége abban van,
hogy ő volt az Ábrahámnak megígért fiú,
a hittel teljes várakozás gyümölcse.
Az által,
hogy ígéretre született,
az Úr Jézus Krisztus előképe lett,
akit Isten szintén megígért már a bűneset után.
Őrá is várni kellett,
amíg el nem jött az idő teljessége a megváltás számára.
Lásd Gal 4,4 és 28.
c.
Fontos tények,
igeszakaszok Izsákkal kapcsolatban
Mint már említettük,
Izsák életében kevés fontos esemény volt.
Ezek közül azonban mégis jegyezzünk meg néhányat:
–Izsák születése és gyermekkora – 21,1-21.
Izsák hosszú várakozás után,
ígéret szerint,
hit által született.
Gyermekkorában anyja féltékenysége miatt féltestvérét,
Izmaelt,
elveszítette,
aki anyjával,
Hágárral,
a pusztába költözött.
–Izsák feláldozásának kísérlete – 22.
fejezet.
Életre szóló élmény volt a szorongás,
és Isten gondoskodásának megtapasztalása miatt.
–Izsáknak feleséget hoznak – 24.
fejezet.
Ábrahám semmiképpen sem akarta,
hogy fia visszamenjen arra a földre,
ahonnan ő kijött Isten parancsára.
Ezért inkább feleséget hozatott fiának a Mezopotámiában maradt rokonok közül.
–Izsák a filiszteusok között,
Gérárban – 26,1-11.
A filiszteusokhoz költözik az éhség miatt,
ahol azt hazudja,
hogy Rebeka a húga.
Emiatt meg kell szégyenülnie.
–Izsákot becsapja fia,
Jákób – 27.
fejezet.
Izsák nem volt tekintettel arra,
amit az Úr Rebekának mondott,
ezért Ézsaut akarta megáldani.
Rebekának és Jákóbnak pedig nem volt hite,
hogy megvárják,
amíg beteljesedik az,
amit Isten ígért.
Ezért Jákóbnak menekülnie kellett,
és a család szétszakadt.
Ebből a történetből látjuk,
hogy milyen fontos az Úr ígéreteiben bízni.
2.
Jákób,
a csalóból Isten harcosa
Izsák életéhez képest Jákób élettörténete tele van eseményekkel és tanulságokkal.
Jákób neve csalót jelent,
ami megfelelően le is írja természetét.
Élete második felében személyesen találkozik Istennel,
és ebből a találkozásból új emberként kerül ki.
Isten a nevét is megváltoztatja Jákóbról Izráelre,
ami Isten harcosát jelent.
a.
Jákób élettörténete
Amikor Jákób felnőtt,
otthonülő ember lett,
nem úgy,
mint Ézsau,
aki kalandos vadász és harcos természetű ember volt.
Egyik nap,
amikor bátyja éhesen jött haza a vadászatból,
Jákób épp ebédet készített.
Mivel Ézsau éhes volt,
azonnal kérni akart az ételből.
Jákób csak akkor adott neki,
ha Ézsau lemond az elsőszülöttségi jogáról.
Ézsau megvetette azokat az áldásokat,
amik az elsőszülöttséggel jártak,
és lemondott jogáról egy tál ételért (25,27-34).
Jákób testi úton szerezte meg azt,
amit Isten megígért neki még születése előtt.
Ezzel ellentétben nagyapja,
Ábrahám,
várt arra,
hogy Isten adja meg,
ami ígért.
Ábrahám,
bár tudta,
hogy Isten neki adta a földet,
nem ragad meg helyzeteket,
hogy erőszakkal magához vegye a neki megígértet.
Isten meg is adta,
amit megígért neki.
Ezzel ellentétben Jákób meg akarja szerezni,
ami „jár neki”.
Izsák,
amikor közeledni érezte halálát,
meg akarta áldani elsőszülött fiát,
Ézsaut.
Rebeka azonban,
aki inkább Jákóbot szerette,
azt akarta,
hogy Jákób legyen megáldva.
Ezért egy csalást tervel ki,
amibe belerángatja Jákóbot is,
hogy megszerezze az elsőszülöttnek járó áldást.
Izsák kifejezte azt a kívánságát,
hogy enne az Ézsau vadászatából,
mielőtt megáldaná őt.
Amíg Ézsau vadászni volt,
Jákób,
anyja unszolására,
magát Ézsaunak kiadva,
bement apjához,
aki mivel már nem látott,
őt áldotta meg Ézsau helyett.
Amikor ez kiderült,
Ézsau haragjában elhatározta,
hogy megöli Jákóbot.
Jákóbnak ezért menekülnie kell,
és mezopotámiai rokonaihoz indul (28.
fejezet).
Isten meg akarja állítani Jákóbot ebben a csalásokra épülő,
törtető életmódban,
de nemcsak ennyit akar,
hanem át is akarja őt formálni.
Az első ilyen alkalom az,
amikor álomban jelenik meg neki.
A meneküléstől kimerülve,
feje alatt egy kővel,
álmot lát.
Betekinthet a mennyei világba és mennyei lényeket láthat,
ami nagy ámulattal tölti el.
El is nevezi a helyet Bételnek,
ami azt jelenti:
Isten háza.
Érzi,
hogy nincs rendben Istennel,
és úgy gondolja,
hogy ezen változtatni kellene.
Üzletelni kezd a maga testies módján a Mindenhatóval.
Buzgón megígéri,
hogy ha mindent megad neki,
amire szüksége van,
akkor szolgálni fogja.
Isten türelmesen kivár.
Hagyja tovább menekülni,
mert Jákób még nem érett meg arra,
hogy magába szálljon.
Amikor Jákób megérkezik rokonaihoz,
Paddan-Arámba,
Lábánnál talál otthonra.
Lábánban méltó párjára talál Jákób,
aki többször is becsapja az évek folyamán.
Jákób megszereti Ráhelt,
Lábán lányát.
Felajánlja,
hogy hét évig szolgál neki érte,
mivel nem tudott mással fizetni a menyasszonyáért,
ami abban az időben elengedhetetlen feltétele volt a nősülésnek.
A hét év elteltével Jákóbot megcsalja Lábán menyegzője éjszakáján,
mert Leát,
a másik lányát adja hozzá.
Kikényszeríti Jákóbtól,
hogy még hét évet szolgáljon neki,
hogy Ráhelt is megkaphassa.
Lábán úgy látta ugyanis,
hogy Isten Jákóbot különösen megáldja,
és miatta gyarapszik a vagyona.
Ezt a meggazdagodási lehetőséget nem akarta kiengedni kezéből,
hanem teljes mértékben ki akarta használni.
Jákób viszont megelégelte,
hogy Lábán kihasználja,
és várta az alkalmat,
amikor megszabadulhat végre apósától.
Először Jákóbnak csak Leától születtek gyermekei,
Ráhel nem tudott szülni.
Jákób jobban szerette Ráhelt,
mint Leát.
Hogy jogilag gyermeke legyen tőle,
Ráhel a szolgálóját,
Bilhát Jákóbnak adja felségül.
Majd Lea szolgálóját,
Zilpát is feleségül kapja.
Jákób gyarapszik a feleségek és gyermekek számát illetően.
Most már az a legfőbb vágya,
hogy annyi vagyont gyűjtsön magának,
hogy végre elhagyhassa apósa házát.
Ennek érdekében újra csaláshoz folyamodik.
Jákób meggazdagszik furfangos praktikái révén.
Úgy gondolja,
hogy azért gyarapszik a nyája,
mert az elléseket ő befolyásolja,
valójában azonban Isten szaporította meg a nyáját.
Lábán nem volt becsületes vele,
mert állandóan irigykedett Jákóbra (31,38-42).
Jákóbnak elege lett ebből.
Egy idő után Jákób elhagyja Lábánt.
Felpakolja dolgait,
elkészít mindent az útra,
és Lábánnal elhiteti,
hogy csak a nyájhoz megy.
Valójában azonban otthagyja apósát,
aki nem akarja elengedni,
ezért utána megy.
Joggal állította meg,
mert Ráhel ellopta apja házibálványát az indulás előtt,
és erre Lábán is hamar rájött.
Végül békét és szövetséget kötnek egymással,
és Lábán elengedi őket (31,43kk).
Hazafelé közeledve Jákób fél Ézsautól.
Anyja,
akinek tanácsára becsapta apját,
Izsákot már nem él és apja is már idős ember.
Így senkire sem számíthat,
aki védhetné Ézsau haragjától.
Mivel más választása nincs ezért megpróbálja Ézsaut adományokkal kiengesztelni.
Jákób találkozik Istennel egy éjszaka az úton,
amikor minden addigi cselekedetei rászakadnak.
Megcsalt testvére dühe egyik oldalról,
apósától elszenvedett sérelmei a másik oldalról teljesen elkeserítik.
Semmi sem úgy sikerült,
ahogy eltervezte,
jóllehet nagy ígéretek vonatkoztak rá Isten részéről.
Ekkor szólítja meg Isten egy férfi képét öltve.
Jákób nem ismeri be könnyen hibáit.
Szinte rimánkodik Isten áldásáért,
amit eddig sehogy sem tudott csalással se megszerezni.
Vitatkozik és harcol Istennel egy Pénúélnek nevezett helyen.
Ez a találkozás teljesen megváltoztatja Jákóbot.
Isten megváltoztatja a nevét Jákóbról (csaló) Izraelre (Isten harcosa).
Ezután Ézsauval való konfliktusa is megoldódik,
és beteljesedik,
amit Isten megígért neki.
A sorozatos bűn útján ez ember hiába menekül és ügyeskedik,
csak akkor szabadulhat meg,
ha őszintén szembe néz magával,
bűneivel és azoknak következményeivel.
Ha őszintén kiált bocsánatért,
akkor az Úr megbocsát és új életet ad.
Jákób családjával letelepszik Sikem környékén.
Itt Dina nevű lányát megerőszakolja Sikem,
a helyi uralkodó fia,
aki megszereti a lányt,
kész miatta befogadni Jákób háza népét,
és barátságosan viszonyul Izrael fiaihoz.
De Dina testvérei bosszúra készültek.
Vérfürdőt rendeznek,
csellel kihasználva a sikemiek jóhiszeműségét.
Jákóbnak innen is mennie kell.
Később Isten újra megjelenik Jákóbnak Bételben.
Megerősíti az Ábrahámnak és Izsáknak adott ígéretét,
és megújítja a szövetséget Jákóbbal is,
mert a csalóból Isten harcosa lett:
Ezt mondta neki Isten:
Jákób a te neved.
De nem neveznek többé Jákóbnak,
hanem Izráel lesz a neved.
Így nevezte el Izráelnek.
Majd ezt mondta neki Isten:
Én vagyok a mindenható Isten!
Szaporodjál,
és sokasodjál!
Nép,
sőt népek gyülekezete származik tőled,
és királyok sarjadnak ágyékodból.
Neked adom azt a földet,
melyet Ábrahámnak és Izsáknak adtam,
utánad pedig utódaidnak adom azt a földet (1Móz 35,10-12).
Jákóbnak két fia születik Ráheltől:
József és Benjámin.
József,
mint kedvenc feleségének fia,
különös helyet foglalt el a szívében,
különösen,
miután Benjámin születését követően Ráhel meghalt.
Kivételezik Józseffel,
megkülönböztetett módon szereti,
amit rossz néven vesznek testvérei,
és irigykedés,
gyűlölet lesz úrrá rajtuk.
Ezért testvérei eladják rabszolgának Egyiptomba.
Jákóbot becsapják a fiai,
amikor József ruháit állatvérbe mártják,
és apjának hazaviszik;
abban a tudatban hagyják,
hogy fiát vadállatok tépték szét.
Élete vége felé Jákób az éhség miatt elküldi fiait Egyiptomba,
hogy gabonát vegyenek.
Tőlük tudja meg,
hogy fia,
József él,
és Egyiptom kormányzója lett.
József hívására leköltözik Egyiptomba egész családjával,
ahol meg is halt (49,29-33).
b.
Jákób üdvtörténeti jelentősége
Jákób életének két üdvtörténeti jelentősége van.
Az egyik rámutat Isten szuverenitására.
Isten kiválasztotta őt,
hogy vigye tovább az áldás vonalát Ábrahám utódai között.
Nem Ézsaut választotta,
jóllehet ő volt az elsőszülött.
Jákób tehát az a személy,
aki által Isten megmutatja,
hogy ő azt választ ki munkájára és terve megvalósítására,
akit épp akar.
Az Úr pedig ezt mondta neki:
Két nép van méhedben,
két nemzet válik ki belsődből:
egyik nemzet erősebb lesz a másiknál,
de a nagyobbik szolgál a kisebbnek ( 1Móz 25,23)!
További ige:
Róm 9,10-13
Jákób életének másik üdvtörténeti jelentősége abban van,
hogy látjuk,
hogyan formál át Isten kegyelme egy bűnös embert.
Jákób csalóból,
aki állandóan csak saját ravaszságára támaszkodott,
Isten harcosa lett,
aki hitt és bízott Isten ígéretében és szövetségében.
Isten tehát bárkit át tud formálni,
legyen akár a legrosszabb ember is.
Ahol emberileg semmi remény nincs,
Isten kegyelme átformálhatja az embert.
c.
Fontos tények,
igeszakaszok Jákóbbal kapcsolatban
–Jákób megveszi elsőszülöttségi jogát testvérétől – 25,27-34.
Jákób,
kihasználva testvére fáradtságát és éhségét,
megvásárolja tőle egy tál ételért az elsőszülöttségi jogot.
–Jákób csalással próbálja megszerezni az atyai áldást – 27.
fejezet.
Jákób,
anyjával együtt,
becsapja Izsákot,
mert hazug módon Ézsaunak adja ki magát,
visszaélve idős apja gyengeségével és vakságával.
Izsák Jákóbnak adja az elsőszülöttnek járó áldást,
ami miatt Jákóbnak el kell menekülnie Ézsau haragjától.
–Jákób látomása Bételnél – 28,10-22.
Ézsautól menekülve,
Bételnél álmot lát.
Egy létrát látott a föld és a menny között.
Isten angyalai jártak rajta fel és le.
Látta az Urat is dicsőségben.
Az Úr neki ígérte a földet,
amin fekszik,
és biztosította áldásáról.
–Jákób találkozik Istennel Penúélnél – 32,23-31.
Lábántól visszatérőben,
egy éjszaka találkozik Istennel,
aki ember formájában jelenik meg neki.
Jákób nem akarja elengedni Istent,
míg meg nem áldja őt.
Jákób rájött,
hogy csalással hiába próbálkozott megszerezni az áldást,
csak akkor lesz megáldva,
ha Isten áldja meg.
Az Úr Jákóbról Izráelre változtatja nevét,
és megáldja őt.
3.
József,
a Megmentő
Terjedelem szempontjából József története foglal el legtöbbet a pátriárkák élettörténetéből.
Nagyon színes és érdekes történet ez egy világbirodalom árnyékában.
Isten Józseffel volt,
így válhatott azzá a személlyé,
akit megismerhetünk a Bibliából.
Isten akaratából,
egy kis pásztorfiúból a világ legnagyobb birodalmának második embere lett.
a.
József élettörténete
József a Jákób kedvenc gyermeke volt,
akivel kivételezett a többi testvére rovására.
Tarka ruhákat is készíttetett neki.
Isten kijelentéseket ad álomban a 17 éves Józsefnek,
aki nem tudja helyesen kezelni ezt a tényt.
Testvéreit,
de szüleit is felháborítja,
mikor elbeszéli,
hogy szimbolikus,
prófétai álmaiban testvérei és szülei meghajolnak előtte (37,1-11).
Sok negatív érzés gyűlt fel testvéreiben,
akik Józsefet meg akarták ölni.
Apja egy alkalommal elküldte Józsefet,
hogy vigyen élelmet a messze legeltető testvéreinek,
és hozzon hírt róluk.
Ezt az alkalmat akarták kihasználni testvérei,
hogy Józsefet eltegyék láb alól.
Fivére,
Rúben,
közbenjárására mégis meghagyták az életét,
de azt már Rúben sem tudta megakadályozni,
hogy eladják izmáeli kereskedőknek húsz ezüstért.
Ezek Józsefet rabszolgának adták el Egyiptomban.
Potifárnak a házába került (37,12-36).
Potifár a fáraó testőrparancsnoka volt.
Ennek a házába került József,
mint rabszolga,
ahol Isten megáldotta,
és végül a háztartás legfőbb intézője lett.
Ekkor jön a kísértés.
Mivel József vonzó fiatalember volt,
Potifár feleségének megakadt a szeme Józsefen,
és bűnre csábította őt.
József azonban nem enged az asszonynak.
Egyszer,
amikor Potifárné rá akarta venni a bűnre,
József inkább elmenekült tőle,
de nem volt hajlandó vétkezni.
Menekülés közben hátrahagyta a köpenyét,
amit felhasznál sértődött úrnője,
hogy megrágalmazza Józsefet a férje előtt.
A köpeny elég bizonyítéknak tűnt,
s bár Potifár sajnálja tehetséges szolgáját,
mégis börtönbe vetette.
József Isten előtt azonban igaz ember marad (39.
fejezet).
A kísértő,
mint ordító oroszlán jár szerte,
hogy ártson az Úr gyermekeinek.
Mindenki kísérthető és eleshet,
ha nem vigyáz.
Legyen számunkra is drága a tisztaság és az Úrhoz ragaszkodás,
még ha szenvednünk is kell emiatt az emberek részéről.
A börtönben is megáldja Isten Józsefet.
Ott is elnyeri a börtönőr bizalmát,
a jobb keze lesz a rabok felügyelésében.
Cellatársainak álmokat magyarázott,
mivel ezt a képességet adta neki Isten.
Az álmok jelentése valóra vált.
Ráköti cellatársára,
a fáraó pohárnokára,
akinek az ügye tisztázódott és kiszabadult,
hogy emlékezzen meg róla,
amikor visszakerül méltóságába.
De az megfeledkezik róla.
Isten azonban nem feledte el Józsefet,
és újra felemelte (40.
fejezet).
A fáraónak Isten olyan zaklató álmokat adott,
amit senki nem tudott megfejteni.
A fáraó azonban sürgős választ várt.
A volt cellatársnak ekkor jut eszébe József,
aki az ő álmát is megfejtette,
és megemlíti ura előtt.
Józsefet a fáraó elé viszik,
és az álmokat végighallgatva,
megfejti azokat.
Sőt még tanácsot is ad a fáraónak,
mit kell tennie,
hogy túléljék az éhséget,
amit álmai előre jeleztek.
Olyan bölcs volt József,
hogy a fáraó egyből országa második emberévé emelte.
Így munkálkodik Isten azzal,
aki hű marad hozzá,
mint József is (41,1-36).
Miután József Egyiptom kormányzója lett,
megszervezte a takarékossági intézkedéseket,
és parancsot adott,
hogy tartalékoljanak gabonát a hét gazdagon termő esztendőben.
Hét év után valóban eljött az éhínség ideje,
amikor jól jött a felhalmozott gabona.
Kánaánban is éhség volt,
akárcsak Egyiptomban.
Jákób meghallotta,
hogy Egyiptomban van élelem,
ezért elküldte fiait,
hogy gabonát vásároljanak a család számára.
Így történhetett meg,
hogy József találkozik testvéreivel.
Kérdezgeti őket,
de azok nem ismerik fel.
Kérdezősködik Benjámin felől,
akiről testvérei elmondják,
hogy jól van.
Mikor a testvérek visszatérnek a gabonával Kánaánba,
József visszatartja Simeont,
biztosítékul,
hogy a testvérek visszatérnek Benjáminnal együtt.
Benjámin a legkisebb volt a testvérek közül,
akit József különlegesen szeretett,
mert az neki édestestvére volt.
Ráhelnek csak két fia volt:
József és Benjámin.
Mikor a testvérek másodjára is élelemért mentek Egyiptomba,
Benjámint is magukkal vitték (41,37-57).
Amikor testvérei újra Egyiptomba mentek,
József nagy lakomát készített számukra.
Ez megdöbbentette a testvéreket,
de különösen az,
hogy születési sorrendbe ültette őket.
Benjámint elhalmozta élelemmel,
sokkal inkább,
mint a többieket.
Felpakolta őket gabonával,
és visszaküldte őket atyjukhoz.
József a Benjámin gabonás zsákjába elrejtetett egy értékes serleget.
Miután a testvérek eltávoztak,
utánuk küldte szolgáját azzal váddal,
hogy a serleget valaki ellopta tőle.
Akinél megtalálják,
annak vissza kell térnie Egyiptomba.
A testvérek szabadkoztak,
hogy ők ilyet nem tettek.
Mindenki nagy meglepetésére a Benjámin zsákjában találják azt meg.
Ezért mind visszamennek Józsefhez,
mivel Benjámint féltik,
és nem akarják otthagyni fogságban.
Júda elmond mindent,
amit tettek Józseffel,
anélkül,
hogy tudná,
kivel beszél.
Mikor József meggyőződik arról,
hogy már megbánták azt a rosszat,
amit vele tettek sok évvel korábban;
mikor látta,
hogy szeretik egymást és az apjukat,
akkor József megismerteti magát testvéreivel.
Azok megdöbbenésére ezt mondja:
„most ne bánkódjatok,
és ne keseregjetek amiatt,
hogy engem ide eladtatok,
mert azért küldött el engem Isten előttetek,
hogy életben maradjatok” (45,5).
A megbocsátás krisztusi tulajdonság.
József,
de leginkább Jézus Krisztus példa előttünk abban,
hogyan kell megbocsátanunk azoknak,
akik ellenünk vétkeztek.
József testvérei hazamentek,
és elmondták Jákóbnak,
hogy József él.
Ő hihetetlennek találta a hírt,
és hogy József gyermekkori profetikus álma beteljesedett.
József hívására Jákób egész háza népével Egyiptomba költözik,
és letelepszik Gósen földjén,
egy nagyon ideális helyen az állattenyésztés szempontjából.
b.
József üdvtörténeti jelentősége
József történetének olyan lelki üzenete van,
ami számunkra is nagyon fontos:
–Az Úr Józseffel volt.
Ha Isten valakit valamilyen szolgálatra kiválaszt,
és vele van,
azt senki nem győzheti le,
amíg Istennek terve van vele.
Ezt látjuk József életében is.
Isten a legmélyebb mélységből is felemeli övéit,
akik alázatosan benne bíznak.
Ebben Istent semmi nem akadályozhatja meg.
–József gondoskodott a nép fennmaradásáról.
Isten a tervét véghezviszi népével,
akit kiválasztott.
Ábrahám utódaival az volt a terve,
hogy nagy néppé teszi őket,
és ezt a tervet folytatta Isten,
amikor Jákób családját Egyiptomba vezette József által.
Továbbá Isten azt tervezte,
hogy ebből a népből fog származni a Megváltó,
aki népének (zsidók és a gyülekezet) igaz Megtartója lesz.
József az Úr Jézus Krisztus előképe lett,
mert ő volt az első személy,
aki által Isten megtartotta a népét.
–József által került a zsidóság Egyiptomba.
A megtartáshoz szükség volt Egyiptomba kerülni.
Ábrahám utódai,
akik hetvenen voltak (46,27),
amikor Egyiptomba mentek,
nagy néppé váltak az alatt a négy évszázad alatt,
amíg ott tartózkodtak (47,27).
Isten Józsefet használta fel arra,
hogy a zsidó nép Egyiptomba kerüljön.
c.
Fontos tények,
igeszakaszok Józseffel kapcsolatban
Jegyezzük meg az alábbi igeszakaszokat József történetével kapcsolatban:
–József álmokat lát – 37,1-11.
Isten megadta neki azt a képességet,
hogy álmok által előre lássa a jövőt.
Ez igaz volt a saját álmaival kapcsolatban,
és azokéval kapcsolatban is,
akikét megfejtette.
–Józsefet eladják testvérei – 37,12-36.
A gyűlöletté vált testvéri szeretet szenvedést okozott József életében.
Azonban Isten Józseffel volt,
mert terve volt vele.
Ezért nem ártott neki a gyűlölködés és a szenvedés.
–József megkísértése - 39.
rész.
A tisztaságához és hitéhez ragaszkodó ember példája József,
aki visszautasította Potifár feleségét,
és azokat az előnyöket,
amik azzal jártak volna,
ha vétkezik az asszonnyal.
Ebből az esetből láthatjuk,
hogy a legjobbakat sem kerüli el a kísértés.
A tisztasághoz való ragaszkodás bajt is okozhat,
de Isten kiáll azok mellett,
akik hűségesek hozzá.
–József megfejti a fáraó álmát - 41.
rész.
Isten megadja a kegyelmet ahhoz,
hogy rendeltetésünket véghez tudjuk vinni.
József megtartónak volt rendelve,
és ehhez az álomfejtés ajándékát kapta.
–József megismerteti magát testvéreivel - 45.
rész.
Kidomborodik benne a testvéri szeretet ereje,
a megbocsátás és elhívatásának tudata.
József tudta,
hogy testvérei gonoszságát Isten felhasználta arra,
hogy ő Egyiptomba kerüljön,
és így népét megmentse az éhségtől.
Hit által mi is megérthetjük,
hogy Istennek terve van velünk.
Minden rosszat és nehézséget úgy tudunk fogadni,
mint ami Isten tervének megvalósulásához vezet életünkben.
Bármilyen helyzetben lennénk,
erősíthet az a tudat,
hogy Isten jó terve valósul meg az életünkben és eszközei lehetünk,
akarata szerint.
Ismétlő kérdések
- Mik voltak Izsák élettörténetének főbb mozzanatai?
- Próbáld meg saját szavaiddal elmondani Jákób történetét!
- Mi a Jákób életének üdvtörténeti jelentősége?
- Milyen jelentősége volt a penúéli élménynek Jákób számára?
- Melyek József történetének főbb mozzanatai?
- Mi József üdvtörténeti jelentősége?
Feladatok
- Olvasd el az 1Móz 24-50. fejezeteket!
- Jegyezd meg Bibliádban, hogy hol vannak megírva Izsák, Jákób és József életének fontosabb mozzanatai, és hogy melyek azok! Gyakorold megkeresni őket!
- Beszéljétek meg, hogyan vitte előre Isten az ő üdvtervét a pátriárkák korában!
- Gondolkozz el azon, hogy milyen jelentőséggel van Izsák, Jákób és József életének példája a mai hívőkre!