<     Bibliatörténet madártávlatból     14     >  
Vissza a tartalomjegyzékhez
XII. Zsoltárok, példabeszédek és a próféták
         Kattints a képre a kinagyításhoz

Az Ószövetség fontos részét képezik a próféták könyvei és az úgynevezett bölcsességirodalom.
Ezek a könyvek különböző korokban keletkeztek,
és versformában íródtak.
 
A bölcsességirodalomba sorolják a következő könyveket:
–Jób könyve
–Zsoltárok könyve
–Példabeszédek könyve
–Prédikátor könyve
–Énekek éneke
A prófétai könyveket két csoportra osztjuk:
nagyprófétákra és kisprófétákra.
Ez a felosztás nem a próféták fontosságával kapcsolatos,
hanem az általuk írt könyv terjedelmével.
A nagyprófétai könyvek:
–Ézsaiás könyve,
–Jeremiás könyve,
–Jeremiás siralmai
–Ezékiel könyve és
–Dániel könyve.
A kispróféták könyvei az Ótestamentum végén jelennek meg,
és 12 van belőlük,
melyek ezek:
 
–Hóseás
–Jóel
–Ámósz
–Abdiás
–Jónás
–Mikeás
–Náhum
–Habakuk
–Zofóniás
–Haggeus
–Zakariás
–Malakiás
 
1.
A zsidó költészet
A zsidó költészeti írások különböznek a magyar vagy más népek költészetétől.
A költemények,
más szóval versek,
különleges irodalmi formák,
amelyek érzések,
gondolatok vagy képek szóbeli kifejezésére szolgálnak.
A vers formailag verssorokból és versszakokból áll.
Egy versszak csak bizonyos számú verssorból áll,
a verssorok pedig jól meghatározott számú szótagból állnak.
A verssorok rímelnek egymással,
ami azt jelenti,
hogy azonos,
vagy hasonló szótagra végződnek.
Példaként bemutatok egy magyar verset:
 
Itt az újév
Mészáros Sándor verse.
 
Itt az újév,
itt van újra,
Zendüljön meg szívünk húrja.
Tegyük imára kezünket,
És emeljük fel szemünket.
Jó Istenünk,
kérünk téged,
Adj nekünk boldog újévet!
 
 
Adj új kedvet,
új törekvést,
Mely azonnal dolgozni kész.
Szent munkádban jelölj helyet,
Hol támogat védő kezed.
Vágyat adj,
mi hozzád emel,
Hozzád hasonlóvá nevel.
Szentté lenni forró álmom,
Ez lesz az én boldogságom.
 
Új életet adj Te,
jobbat,
Eddiginél boldogabbat.
Tűnjön,
vesszen az óélet,
Szebbet kezdünk mi Tevéled.
Újuljon meg minden nálunk:
A családi boldogságunk,
Az Úr háza,
békés rendje,
Mintha mennyország itt lenne.
 
A fenti vers 3 versszakból áll,
minden versszak 8 sort tartalmaz,
és minden sor 8 szótagból áll.
A verssorok kettőnként rímelnek egymással,
amit páros rímnek nevezünk.
A zsidó versben a rím nem azt jelenti,
hogy a verssorok utolsó szótagja rímel egy másik sor utolsó szótagjával,
hanem azt,
hogy a verssorokban lévő gondolatok „rímelnek” egymással.
A zsidó versben többfajta gondolatrímelési forma van.
Mi ezekből hármat említünk:
1.
Van olyan rím,
a melyben a második sor ugyanazt fejezi ki,
amit az első,
csak más szavakkal.
Példák:
 
Belefáradtam a sóhajtozásba.
Egész éjjel könnyekkel áztatom ágyamat,
könnyeimmel öntözöm fekvőhelyemet (Zsolt 6,7).
 
***
 
Ő megbocsátja minden bűnödet,
meggyógyítja minden betegségedet,
megváltja életedet a sírtól,
szeretettel és irgalommal koronáz meg (Zsolt 103,3-4).
 
2.
Van olyan rím,
amelyben a második sor megmagyarázza az elsőt,
vagy továbbviszi annak gondolatát.
Példák:
 
Uram,
mily sok ellenségem van,
mily sokan támadnak rám!
Sokan mondják rólam:
Nem segít rajta Isten (Zsolt 3,3)!
 
***
 
Tudjátok meg,
hogy az Úr csodákat tesz hívével!
Meghallgat az Úr,
ha hozzá kiáltok (Zsolt 4,4).
 
***
 
Meggondolja,
hogy halandók ők,
olyanok,
mint a tovatűnő szél,
amely nem tér vissza (Zsolt 78,39).
 
3.
Van olyan rím,
amelyben a második sor negatív,
vagy ellentétes kifejezésekkel erősíti meg azt,
ami az első sorban van mondva.
Példák:
 
Irgalmas és kegyelmes az Úr,
türelme hosszú és szeretete nagy.
Nem perel mindvégig,
nem tart haragja örökké.
Nem vétkeink szerint bánik velünk,
nem bűneink szerint fizet nekünk (Zsolt 103,8-10).
 
***
 
Az ember végzi a sorsvetést,
de mindig az Úrtól való a döntés (Péld 16,33).
 
***
 
Az Úr az én pásztorom,
nem szűkölködöm (Zsolt 23,1)
 
***
 
Lefekszem,
elalszom és fölébredek,
mert az Úr támogat engem.
Nem félek a sok ezernyi néptől,
mely körülvett engem (Zsolt 3,6-7).
 
Vannak olyan esetek,
amikor nemcsak verssorok,
hanem egész szakaszok rímelnek egymással.
Például a Zsolt 1,1-3 rímel az 1,4-6-tal,
vagy Zsolt 2,1-3 rímel a 2,4-6-tal,
stb.
Fontos tudnunk a zsidó verselés e tulajdonságairól azért,
hogy könnyebben értelmezhessük a költészeti könyveket.
Vigyáznunk kell,
hogy ne értelmezzük két külön dologként azt,
ami valójában egy dolognak a közlése,
de egy rímpárral van kifejezve.
A Bibliában nagyon sok könyv zsidó költészeti formában volt megírva.
Ez igaz ebben a leckében tanulmányozott minden könyvre.
A prófétai könyvek nagy része is költészeti formában lett megírva.
2.
A bölcsességirodalom
A bölcsességirodalom az élet fontos kérdéseivel foglalkozik.
Az igazi bölcsesség nem az ismeretek felhalmozásából,
hanem abban áll,
hogy az ember tudja,
hogyan kell helyesen,
Isten akarata szerint élnie.
Erre tanítanak azok a könyvek,
amelyek a bölcsességirodalomhoz tartoznak.
Az alábbiakban röviden bemutatjuk a Jób,
a Zsoltárok,
a Példabeszédek,
a Prédikátor és az Énekek éneke könyveket.
a.
Jób könyve
Jób könyve a szenvedés problémájával foglalkozik.
A könyvnek van egy történeti része és egy költészeti része.
A történeti rész a könyv elején (1-2.
fejezet) és végén (42.
fejezet) van elhelyezve.
Arról van szó,
hogy Jób gazdag és istenfélő ember volt.
A Sátán megvádolta őt,
hogy csak érdekből imádja az Urat:
A Sátán így felelt az Úrnak:
Nem ok nélkül féli Jób az Istent!
Hiszen te oltalmazod őt,
a házát és mindenét,
amije csak van!
Keze munkáját megáldottad,
és jószága elszaporodott a földön.
De nyújtsd csak ki a kezed,
és tedd rá arra,
amije van,
majd káromol még téged!
Az Úr ezt felelte a Sátánnak:
Mindenét a kezedbe adom,
csak rá magára nem vethetsz kezet!
És eltávozott a Sátán az Úr elől (Jób 1,9-12).
A Sátán elveszi Jób vagyonát és gyermekeit,
de ő ennek ellenére istenfélő és Istenben bízó ember marad.
Akkor a Sátán újra vádolja Jóbot Isten előtt,
és azt mondja,
hogy ha őt magát érné csapás,
akkor biztosan megtagadná az Urat.
Az Úr lehetővé teszi a Sátánnak,
hogy súlyos betegséget hozzon Jóbra,
de ő ezt a próbát is kiállja.
A költészeti rész (3-41 fejezetek) azzal az időszakkal foglalkozik,
amikor Jób beteg volt.
Három barátja meglátogatta őt,
és a szenvedés problémájáról beszélgetnek.
A barátok azt próbálták Jóbbal közölni,
hogy azért szenved,
mert vétkezett Isten ellen.
Jób ezt nem tudja elfogadni.
A könyv többfordulós vitát tartalmaz erről a kérdésről.
A történeti rész azzal fejeződik be (42.
fejezet),
hogy Jób meggyógyul,
Isten visszaadja neki vagyonát,
ismét gyermekei születnek.
Isten igazolta Jóbot barátai előtt,
mert neki kellett értük imádkoznia (Jób 42,8).
b.
A Zsoltárok könyve
A Zsoltárok könyve a zsidók énekeit és imáit tartalmazza,
összesen 150 zsoltárt.
Ez a könyv volt az ószövetségi hívők énekeskönyve.
Valójában a Zsoltárok könyve 5 könyvből áll,
de a mi Bibliánkban ez az 5 könyv összetartozik.
Az első könyv tartalmazza az 1-41 zsoltárokat,
a második könyv a 42-72 zsoltárokat,
a harmadik könyv a 73-89 zsoltárokat,
a negyedik könyv a 90-106 zsoltárokat,
az ötödik könyv a 107-150 zsoltárokat.
Ez a felosztás egyes bibliakiadásokban fel van tüntetve,
másokban nincs.
A zsoltároknak sok szerzője van:
Dávid,
Mózes,
Kórah fiai (léviták),
Aszáf,
stb.
Több zsoltár szerzője ismeretlen.
A zsoltárokat tartalmuk szerint több csoportba oszthatjuk.
Megemlítünk néhány zsoltárfajtát:
–hálaadó és magasztaló zsoltárok:
Zsolt 100,
Zsolt 104
–Istent magasztaló zsoltárok:
Zsolt 97,
Zsolt 98
–könyörgő zsoltárok:
Zsolt 82,
Zsolt 102
–panaszkodó zsoltárok:
Zsolt 64,
Zsolt 74
–bűnbánati zsoltárok:
Zsolt 32,
Zsolt 51
–történeti zsoltárok:
Zsolt 105,
Zsolt 106
–Messiás-zsoltárok,
amelyek az Úr Jézusról jövendöltek:
Zsolt 22,
Zsolt 110
–lelki megtapasztalásokat leíró zsoltárok:
Zsolt 1,
Zsolt 23,
Zsolt 40.
A zsoltárok nagyon kedves olvasmányok voltak minden időben Isten népe számára,
hisz olyan megtapasztalásokat és lelkiállapotokat írnak le,
amelyek közösek minden istenfélő ember számára.
A lelki élet szinte minden területével kapcsolatban találunk zsoltárokat.
A zsoltárok ma is segítségünkre lehetnek az imádkozásban,
mert bátorítanak bennünket,
hogy a zsoltárosokhoz hasonlóan,
mi is őszintén beszéljünk Istennel.
Ezek az ősi énekek vigasztalhatnak bennünket a bennük található örökkévaló üzenet által.
c.
A Példabeszédek könyve
A Példabeszédek és a Prédikátor könyve a bölcsességirodalomhoz tartoznak,
mert az élet mindennapi kérdéseivel foglalkoznak,
és általuk Isten megtanít bennünket bölcsen élni.
A könyvek szerzője/szerkesztője Salamon király volt.
A Példabeszédek könyve,
amint a neve is mutatja,
rövid mondásokat,
közmondásokat tartalmaz.
A mindennapi élethez találunk benne tanácsokat.
A könyv kijelenti,
hogy csak az lehet bölcs,
aki Istent féli (Péld 9,10),
és hogy az Isten nélkül élő ember bolond,
azaz tudatlan.
A könyv első felében (1-9 fejezetek) a bölcsesség,
azaz az istenfélő élet van dicsérve.
Az olvasót egyrészt hívja a bölcsesség (Péld 8,1),
másrészt a szerző hívja az olvasót,
akár a fiát,
hogy hallgasson a bölcsesség szavára (Péld 1,10; 2,1; 3,1; 4,1;
stb.).
A könyvben nagyon sok élethelyzettel kapcsolatban vannak bölcs mondások.
Ezek a mondások nincsenek téma szerint csoportosítva,
hanem – úgy tűnik – véletlenszerűen követik egymást.
Megemlítünk néhányat a könyvben megjelenő témák közül:
–a bölcsesség dicsérete:
Péld 2,1-15
–óvás az erkölcstelenségtől,
paráznaságtól:
Péld 2,16-22; 5,1-23
–a pénzzel és az anyagiakkal való bánás:
Péld 3,27; 10,16
–óvás a restségtől:
Péld 10,16; 19,24; 22,13
–gyermeknevelés:
Péld 22,6; 22,15
–a felettesekkel való viszony:
Péld 22,29; 23,1-3; 25,6-7
–a barátságról:
Péld 17,9; 18,24; 27,10
–az ellenséghez való viszonyulásról:
Péld 22,17-18; 25,21-22
–helyes beszéd:
Péld 25,11; 26,20-28
A fent említetteken kívül még nagyon sok témát érint a szerző.
A Példabeszédek könyvét nagy haszonnal olvashatjuk ma is,
ha bölcsek akarunk lenni a mindennapi életben.
Érdemes a könyvet lassan,
elmélkedve és imádkozva olvasni.
d.
A Prédikátor könyve
A Prédikátor könyve Salamon király lelki keresését írja le.
Bemutatja,
hogy milyen az élet a „nap alatt”,
azaz ha csak a földi dolgokat vesszük figyelembe,
Istenbe vetett hit nélkül.
Salamon sok mindent megpróbált az életben,
de semmiben nem talált örömöt,
és mindent „hiábavalóságnak” tartott.
Azután arra törekedtem,
hogy meglássam:
mit ér a bölcsesség,
meg az esztelenség és az oktalanság,
és hogy mit tesz az az ember,
aki a király után következik.
Csak azt,
amit azelőtt is tett.
Úgy láttam,
hogy hasznosabb a bölcsesség az oktalanságnál,
ahogyan hasznosabb a világosság a sötétségnél.
A bölcs ember nyitott szemmel jár,
a bolond pedig sötétben botorkál.
De arra is rájöttem,
hogy ugyanaz lesz a sorsa mindegyiküknek.
Azért ezt gondoltam magamban:
Ha az én sorsom is az lesz,
ami a bolondé,
akkor mit ér az,
hogy én bölcsebb vagyok?
És ezt mondtam magamban:
Ez is hiábavalóság!
Bizony a bölcs emberre sem emlékeznek örökké,
meg a bolondra sem.
Mert mindaz,
ami megtörtént,
feledésbe megy az eljövendő időben,
és a bölcs is meghal,
meg a bolond is.
Meggyűlöltem az életet,
mert rossznak tartottam azokat a dolgokat,
amiket véghezvisznek a nap alatt:
hiszen minden hiábavalóság és hasztalan erőlködés.
Meggyűlöltem mindazt,
amit fáradsággal szereztem,
míg fáradoztam a nap alatt,
mert más emberre kell hagynom,
aki utánam következik.
Ki tudja,
hogy bölcs lesz-e,
vagy ostoba?
És mégis rendelkezni fog mindazzal,
amit fáradsággal szereztem,
míg bölcsen fáradoztam a nap alatt.
Ez is hiábavalóság (Préd 2,12-19)!
A Prédikátor könyve egy nagyon sötéten látó (pesszimista) könyv,
mert azt az embert mutatja be,
aki hit nélkül akarja megérteni az élet dolgait.
Vigyázni kell arra,
hogy amikor a könyvet olvassuk,
akkor vegyük észre,
hogy a könyv csak felveti a problémákat,
de a megoldást a Biblia más könyveiben találjuk meg.
Az életnek,
és abban minden tevékenységnek csak akkor van értelme,
ha Istenért,
és az ő vezetése alatt végezzük.
A könyvből megtanulhatjuk,
hogy az életnek csak Istennel van értelme,
és aki nem hisz Istenben,
az az élvezetek rabságába esik,
és mindent hiábavalóságnak fog találni,
ha mélyen elgondolkodik.
A prédikátor,
vagyis a könyv szerzője az egész életén át tartó keresés után ezt a következtetést vonja le:
Mindezt hallva a végső tanulság ez:
Féld Istent,
és tartsd meg parancsolatait,
mert ez minden embernek kötelessége!
Mert Isten megítél minden tettet,
minden titkolt dolgot,
akár jó,
akár rossz az (Préd 12,13-14).
e.
Az Énekek éneke
Az Énekek éneke egy szerelmi költemény,
amely a vőlegény és a menyasszony kapcsolatát írja le.
Salamonnak tulajdonítják a könyvet,
aki vagy a szerzője vagy az összegyűjtője volt a könyv tartalmának.
Az egyháztörténelem folyamán a könyvet leginkább allegorikusan értelmezték,
mint ami kifejezi a megváltott lélek és Krisztus közötti szeretetkapcsolatot.
3.
A próféták könyvei
Az Ószövetség 39 könyve közül 17 prófétai könyv.
Ez a szám mutatja,
hogy a prófétai könyvek milyen fontos részét képezik a Bibliának.
a.
A próféták személye és szolgálata
A próféták Isten különleges emberei voltak Izráel történetében.
Különböző társadalmi osztályhoz tartozó embereket hívott el Isten,
hogy akaratát képviseljék,
és kijelentsék azt Izráel népe számára.
A próféták között voltak papok,
közönséges emberek,
földművelők stb.
Nem minden zsidó próféta hagyott ránk könyvet,
mert nem mindegyiknek volt általános érvényű üzenete.
Például Illés és Elizeus történetéből sokat tanulhatunk,
de nem ismerjük azokat a prédikációkat,
amiket mondtak Izráel népe számára.
Hogy valaki próféta legyen,
két feltételnek kellett eleget tennie.
Az egyik az elhívás,
ami egy megrázó esemény volt a próféta életében,
amikor Isten megszólította és megbízta a prófétai szolgálattal.
Prófétának lenni nem volt könnyű,
mert az Úrtól kapott üzenetük általában vádló és ítélő volt.
Bűnbánatra és megtérésre szólították fel az embereket (Lásd Jer 1,10).
Ez legtöbbször nem tetszett nekik és ellenálltak,
vagy üldözték a prófétát (Lásd Ám 7,10-17).
A prófétai szolgálat másik feltétele az volt,
hogy Isten a prófétával állandó kapcsolatban legyen,
és ő adjon neki üzenetet,
amit mondjon.
A próféta nem a maga nevében,
hanem Isten nevében beszélt.
A prófétálni szó jelentése valójában „valaki más nevében szólni”.
A próféták szolgálata nem szorítkozott a jövendőmondásra.
A közeli vagy távoli jövő megmondása néha szolgálatukhoz tartozott ugyan,
de a jövő előrejelzése mellett más fontos szolgálataik is voltak.
A próféta szolgálatát mindig a nép aktuális lelki szüksége szabta meg,
és az,
hogy Isten mit akart közölni népével.
A próféták szolgálatához tartoztak a következők:
–Figyelmeztetés a szövetség megtartására.
Amíg a papok és a léviták a szertartásokat végezték a templom körül,
addig a próféták szolgálata nem szorítkozott egy helyre,
hanem mindenütt megszólíthatták a népet.
Figyelmeztették őket,
amikor elhajoltak Istentől,
és amikor nem tartották be a szövetséget,
amit a nép a pusztában kötött.
A próféták üzenetei a törvény szellemében hangzottak el,
és a törvény megtartására buzdítottak.
–A bálványimádás elítélése.
A szövetségtől való elhajlás sokszor a bálványimádásban nyilvánult meg.
Izráel nem imádta szabadító Istenét,
hanem más népektől vette át azoknak vallási gyakorlatát.
Ezt a próféták elítélték és általában paráznaságnak nevezték.
–Prédikálás és erkölcsi tanítás.
A próféták gyakran olyan beszédeket tartottak,
amik leginkább a mai prédikációnak felelnek meg.
Ezek a prédikálások is vagy a törvény szellemében,
vagy pedig a kapott kijelentések szellemében történtek.
A nép hétköznapi viselkedésével,
bűneivel voltak kapcsolatban a prédikációk.
–Jelképes cselekedetek véghezvitele.
Ezek a cselekedetek lehettek:
házasságkötés,
gyermekek névadása,
utazás,
előadás,
evés,
alvás,
vásárlás stb.
Ezek a jelképes cselekedetek a prédikációk vagy a jövendölések szemléltetésére szolgáltak.
–Álmok és látomások közlése.
Az álmok és a látomások vonatkozhattak a nép jelenlegi állapotára vagy a jövőre.
–Jövendölés.
A próféták a jövőt is megmondták,
ha Isten kijelentette számukra.
A jövőről szóló próféciák Izráel közeli és távoli jövőjével,
a szomszéd népek jövőjével,
a világ sorsával,
vagy a Messiás eljövetelével voltak kapcsolatosak.
Voltak hamis próféták is,
akik nem Isten megbízásából szóltak,
hanem saját véleményüket mondták,
azt,
ami az embereknek tetszett.
Ezért az igazi prófétát onnan lehetett felismerni,
hogy amit prófétált,
annak be kellett teljesednie.
–Csodatevés.
Ritkábban csodákat is tettek a próféták,
hogy a nép figyelmét Isten nagyságára felhívják,
és hitüket erősítsék.
A próféták életének tanulmányozására ajánljuk a Királyok és próféták Izráelben – című képet,
ami a Két királyság korszaka – című fejezetben és a mellékletben található.
b.
Ézsaiás könyve
Ézsaiás a négy nagypróféta egyike.
Abban az időben élt,
amikor Izráelt elfoglalták és fogságba vitték az asszírok,
és amikor Júdát és Jeruzsálemet is el akarták foglalni.
Isten Ézsaiás által bátorította Ezékiást,
Júda királyát,
hogy higgyen benne,
és ne féljen az asszíroktól.
Ézsaiás könyvében nagyon sok bátorító ígéretet találunk.
Megjövendölte,
hogy a nép vissza fog jönni a babiloni fogságból,
több mint kétszáz évvel azelőtt,
hogy az megtörtént volna.
Sok bátorító üzenete miatt az Ószövetség evangélistájának is nevezik.
Ézsaiás prófétált a zsidókkal szomszédos népek sorsáról,
a világbirodalmak jövőjéről,
és az Úr Jézus Krisztusról is.
Jövendőmondásain kívül nagyon sok bátorító prédikációt mondott Isten jóságáról és kegyelméről,
valamint a bálványok hiábavalóságáról.
Érdemes néhány fontosabb fejezetet megjegyezni Ézsaiás könyvéből:
–A béke korszakának jelképes leírása - 2.
fejezet.
Ez a prófécia arról szól,
hogy „az utolsó napokban”,
azaz az Úr Jézus Krisztus idejében,
az emberek békességet nyernek Istentől.
–Ézsaiás elhívása – 6.
fejezet.
Az Úr Ézsaiást egy látomás által hívta el.
A templomban látta az Úr dicsőséges személyét.
Ettől a látványtól nagyon megijedt,
mert rádöbbent saját maga és a népe bűnösségére.
Amikor jajgatva felkiáltott,
egy szeráf (angyal) a templom oltáráról vett izzó parázzsal megtisztította a próféta ajkát.
Akkor hallotta Ézsaiás azt a kérdést,
hogy kit küldjön el az Úr a szolgálatra.
Úgy érzi,
Isten azt akarja,
hogy legyen próféta,
ezért azt válaszolja,
hogy küldje el őt.
–Jövendölés a Messiás uralkodásáról – 9,1-6 és 11,1-10 szakaszok.
Itt a próféta arról szól,
hogy a nép majd megszabadul a bűn okozta sötétségtől egy „gyermek” születése által,
aki valójában Isten.
Ézsaiás megjövendöli,
hogy ez a gyermek az Úr Jézus,
és hogy őt több névvel is lehet nevezni.
Amikor eljön a Messiás,
békét hoz az embereknek.
–Ezékiás és az asszírok története – 37, 38, 39 fejezetek.
Ezek prózában vannak leírva (a könyv többi része versben),
és arról szólnak,
hogyan menekül meg Júda az asszíroktól,
és hogyan bízik Ezékiás Istenben Ézsaiás biztatására.
–A Messiás szenvedésének megjövendölése – 53 fejezet.
Ebben leírja Ézsaiás,
hogyan fog kereszthalált halni a Messiás mindnyájunk bűneiért.
Ez a fejezet a könyv egyik legszebb fejezete.
–Az Úr Jézus és a Szentlélek – 61.
fejezet.
Arról szól,
hogy az Úr Jézus Isten Lelkével hogyan hirdeti az örömhírt,
és bocsátja meg a bűnöket.
Ezt az igeszakaszt olvasta az Úr Jézus,
és vonatkoztatta magára a názáreti zsinagógában (Lk 4,14-30).
c.
Jeremiás könyve
Jeremiás abban a korban élt,
amikor Júda a babiloniak fogságába esett.
Jeruzsálemben élt a város ostroma előtt,
és közben is,
egészen addig,
míg a babilóniaiak el nem foglalták a várost.
Fiatalon hívta őt el az Úr a prófétai szolgálatra (Jer 1,4-8),
és valószínűleg pap volt.
A megtérés üzenetét hirdette,
és azt,
hogy ha nem térnek meg,
akkor a babilóniaiak fogságába esnek.
A nép nem tért meg.
Amikor az ellenség körülvette és ostromolta Jeruzsálemet,
akkor azt mondta Jeremiás,
hogy az lenne a legjobb,
ha a nép megadná magát és nem harcolnának.
Ez az üzenet nem tetszett a nép vezetőinek,
ezért többször bebörtönözték a prófétát.
Végleg akkor szabadul,
amikor elesik a város.
A babilóniaiak meg akarták őt tisztelni azzal,
hogy meghívták Babilóniába,
mert úgy tűnt nekik,
hogy Jeremiás számukra kedvezően prófétált az ostrom alatt.
Jeremiás azonban nem akar elmenni,
hanem marad Júdeában.
A nép nagy részét Nebukadneccar elhurcolja Babilóniába.
Egy kis csoport marad csak az országban,
akik Egyiptomba vándorolnak,
hogy ott találjanak menedéket.
Ezek elhurcolják magukkal Jeremiást is.
Jeremiás könyvének néhány fontos fejezete:
–Jeremiás elhívása – 1.
fejezet.
Jeremiást megszólítja az Úr,
mert már születése előtt kiválasztotta őt,
hogy próféta legyen.
Jeremiás azt válaszolja,
hogy fiatal,
és „nem ért a beszédhez”.
Az Úr biztatja,
hogy ő majd segít neki a beszédben.
–A templomba vetett hamis hit – 7.
fejezet.
A nép nem hisz Jeremiásnak,
aki azt prófétálja,
hogy ha nem térnek meg,
akkor a babilóniaiak lerombolják a várost és a templomot,
őket pedig fogságba viszik.
Abban bíznak,
hogy a templom szent hely,
és Isten nem hagyja elpusztulni szent helyét.
Jeremiás pedig azt mondja,
hogy csak akkor lesz velük az Úr azon a helyen,
ha megtérnek és a törvény szerint cselekeszenek.
–Jeremiás a fazekasnál – 18.
fejezet.
Az Úr elküldi Jeremiást a fazekashoz,
hogy ott szóljon hozzá.
A próféta látta,
hogyan dolgozott a fazekas,
és gyúrta újra az elrontott agyagot.
Azt mondta neki az Úr,
hogy így tesz ő is a néppel.
Akik megtérnek,
azoknak megbocsát,
a megtéretlenek pedig elvesznek.
Jeremiásnak tulajdonítják még a Jeremiás siralmai című könyvet is.
Ebben a próféta gyászénekeket írt Jeruzsálem pusztulásáról,
elsiratja a népet és az országot,
miután rommá tették azt a babilóniaiak.
Bűnbánatot tart és megalázkodik Isten előtt.
d.
Ezékiel könyve
Ezékiel próféta tevékenysége a babiloni fogság idejére tehető.
Őt is,
mint fiatal papot,
elvitték a babilóniaiak még Jeruzsálem eleste előtt.
Az Úr Babilóniában hívja el őt a szolgálatra,
hogy a fogságban lévő népnek üzenetet küldjön:
intse és bátorítsa őket.
A babiloni fogságról szóló fejezetben foglalkoztunk már Ezékiel könyvének tartalmával.
Kérlek,
ismételd el onnan az erre vonatkozó szakaszt!
e.
Dániel könyve
Dániel könyve is a babiloni fogság idejét írja le.
Szerzője,
Dániel próféta,
akárcsak Ezékiel,
az elsők között kerülhetett fogságba,
és életének nagy részét Babilóniában,
majd annak eleste után Perzsiában töltötte.
A könyvet két részre lehet osztani.
Az első rész történeti leírásokat tartalmaz,
és az 1-6.
fejezeteket foglalja magában.
A második rész prófétai és a 7-12.
fejezeteket tartalmazza.
Az első rész (1-6 fejezetek) tartalmával foglalkoztunk,
amikor a babiloni fogság időszakát tanulmányoztuk.
Ez a rész a következő történeteket foglalja magába:
–Dániel és három társa a babiloni király szolgálatába kerül – 1.
fejezet
–Dániel megfejti Nebukadneccar álmát – 2.
fejezet
–Három férfi a tüzes kemencében – 3.
fejezet
–A felfuvalkodott Nebukadneccar álma saját sorsáról – 4.
fejezet
–Bélsaccar lakomája és a babiloni birodalom vége – 5.
fejezet
–Dániel az oroszlánok vermében – 6.
fejezet
A Dániel könyvének prófétai részében (7-12 fejezetek) azok a próféciák találhatók,
amelyeket Dániel kapott Izráel népével és a Messiás személyével kapcsolatosan.
Megmutatta az Úr Dánielnek az ő ideje után fellépő világbirodalmakat,
és azoknak sorsát is.
f.
A kispróféták könyvei
A kispróféták gyűjteménye 12 könyvet tartalmaz,
amelyek Izráel történetének különböző szakaszaiban keletkeztek.
Lásd a Királyok és próféták Izráelben – című képet.
Ezek a könyvek terjedelmükre nézve nem hosszúak,
de fontos üzenetet tartalmaznak úgy a kortársaknak,
mint a jövőre nézve.
A könyvek üzenete nagyon változatos,
a nép életének különböző oldalait mutatja be.
A kispróféták könyveinek tartalma a következő:
 
Hóseás:
– Isten szeretete népe iránt,
és a bálványimádás elítélése
 
Jóel:
– Bűnbánatra felhívás,
és a nép lelki megújulása.
A Szentlélek kitöltése
 
Ámósz:
– Izráel bűneinek elítélése
 
Abdiás:
– Jövendölés Edóm pusztulásáról
 
Jónás:
– Jónás küldetése Ninivébe.
A város megtérése és a próféta nevelése
 
Mikeás:
– A nép bűneinek és a társadalmi igazságtalanságoknak az elítélése.
Jövendölések a Messiásról.
 
Náhum:
– Jövendölések Ninive ellen
 
Habakuk:
– Isten igazságossága a babilóniaiak által hozott büntetésben.
A hit fontossága
 
Zofóniás:
– Isten haragja a bűn ellen.
Jövendölés idegen népek és Jeruzsálem ellen.
 
Haggeus:
– Bátorítja a fogságból hazatért embereket a templom építésére
 
Zakariás:
– A fogságból visszatért nép lelkiállapota és a boldog jövő leírása
 
Malakiás:
– A nép és a papok bűneinek elítélése.
A templomi adományok kérdése.
 
 
Ismétlő kérdések:
  1. Mely könyvek tartoznak a bölcsességirodalomhoz?
  2. Melyek a nagypróféták könyvei?
  3. Sorold fel a kisprófétákat!
  4. Mi jellemző a zsidó költészetre?
  5. Milyen rímek vannak a zsidó költészetben?
  6. Mi Jób könyvének a tartalma?
  7. Mire használták a zsoltárokat?
  8. Hány zsoltár van a Zsoltárok könyvében, és hány részre osztható a könyv?
  9. Mit tartalmaz a Példabeszédek könyve?
  10. Említs meg néhány témát a Példabeszédek könyvéből!
  11. Miről szól a Prédikátor könyve, és mi a könyv végkövetkeztetése?
  12. Mi volt a feltétele annak, hogy valaki próféta legyen?
  13. Mi volt a próféták szolgálata?
  14. Említs meg néhányat Ézsaiás könyvének fontosabb fejezetei közül!
  15. Mi volt a szolgálata Jeremiás prófétának?
  16. Említs meg néhányat Jeremiás könyvének fontosabb fejezetei közül!
  17. Mikor élt, és mire hívta el az Úr Ezékiel prófétát?
  18. Hány része van Dániel könyvének, és miről szólnak általában ezek a részek?
  19. Hány kisprófétai könyv van, és általában miről szólnak ezek a könyvek?
Feladatok
  1. A Zsoltárok vagy a Példabeszédek könyvéből keress egy-egy rímet a leckében említett típusok közül, olyanokat, amik nem szerepeltek példaként a leckében!
  2. Olvasd el, vagy hallgasd meg Jób könyvének legalább az első 2 fejezetét!
  3. Keress a Zsoltárok könyvében egyet a következő típusú zsoltárok közül: könyörgő zsoltár, hálaadó zsoltár, panaszkodó zsoltár, bűnbánati zsoltár! Példáid legyenek mások, mint a leckében megadottak!
  4. A Példabeszédek könyvéből keress egy-egy igeverset az alábbi témákról: paráznaság, pénz és vagyon, barátság, helyes beszéd!
  5. Tanuld meg a Préd 12,13-14 verseket!
  6. Keress egy jövendölő fejezetet Ézsaiás könyvéből, és egy prédikáció fejezetet Jeremiás könyvéből!
  7. Gyakorold a bibliádból kikeresni azokat a könyveket, amikről a mai leckében volt szó!