Nagy örömmel és alázattal köszöntöm ez ünnepen honlapunk minden olvasóját a következő igerészekkel:
„...  íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe” (Máté ev. 2,1) és „ti, akik egykor 'távol' voltatok, 'közel' kerültetek a Krisztus vére által” (Efézus 2,1).  Istentől jövő üzenetet találtam ez ünnepre a magam és kedves mindnyájuk számára ez idézett igerészekben. Amikor Jézus Krisztus emberi testben e földre jött, földrajzilag és szellemileg is messziről jöttek a bölcsek, hogy személyesen találkozzanak Vele. E vágyuk  valóra válásában Isten segítette őket, mert ilyen Úr Ő. Közel akar kerülni az ember szívéhez, lényéhez, mint teremtményéhez, aki boldogtalanná lett a Sátán csábításának engedve.

A zsoltáríró így fogalmazza ezt meg: „a mélységből kiálltok Hozzád Uram, hallgasd meg az én szómat” (Zsolt 130,1-2) 

A szerető Isten nem nézheti tétlenül teremtményének ilyen nyomorult állapotát. Személyes Istene akar lenni, hogy segítsen a bűnbe esett emberen, ebbe a kategóriába mindenki beletartozik. „Mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének.” (Róma 3,23) vagy „Hanem a ti bűneitek választottak el titeket Istenetektől...” (És 59,2)

Jól érthetően szemlélteti Máté evangélista e  nagy szakadékot, ugyanakkor e kölcsönös találkozást - Isten és ember között - a bölcsek életében bekövetkezett változás által, miután találkoztak Jézussal -. Isten mindent tudott róluk és rólunk. Csillagászok is lévén, az ő nyelvükön szólította meg.  Megtudták, hogy egyedi király született erre a földre, a Messiás, Isten Fia, aki megszabadítja népét, annak bűneiből. Isten ma is hasonlóképpen cselekszik.  Mindig az egyes ember értelméhez mérten szólítja meg teremtményét, hívja fel magára a figyelmet. A pásztoroknak pásztori szinten beszél, a tudósoknak,  bölcseknek, királyoknak, Heródeseknek az ő szellemi szintjük  és felfogóképességük szerint, de mindenkinek érthető módon az Ő Fia által, Aki megszületett karácsony éjjelén.

Vágyam, hogy együtt értsük meg, hogyan lettek a bölcsek  távoliakból közeliekké, akiknek imádatában gyönyörködött az Isten.

A bibliai leírás szerint, ami  minden kétséget kizáróan hiteles, az Istennel való találkozás utáni vágyunk olyan mélyen belénk van teremtve, hogy fáradságot, időt, energiát nem kímélve ki kell elégíteni azt.

Lényeges a Szentírásnak való engedelmesség és az Isten és ember ellenségének való ellenállás. Így jutottak Betlehembe, így találkoztak az ég és föld Urával. Habár itt nincs is kifejezetten szó bűnbánatról, istentelenségünk miatti összetöretésről, de a teljes írás világosan tanítja, hogy nekünk, embereknek csak bűnbánat és bűnbocsánat által kerülhetünk élő kapcsolatba a szent Istennel. A karácsony Isten szeretetteljes közeledését, a nagypéntek Jézus Krisztus bűnösök helyett vállalt halálát, húsvét pedig az új életet jelenti. Ide jutottak a bölcsek. Így lettek közeliekké.   Nagy örömmel találkoztak a gyermekkel és földi szüleivel, ami viszont mindennél fontosabb: magával a mindenható Istennel.  Majd más úton, más emberként tértek haza, Isten  angyalának parancsára. Hadd legyen e Karácsony az Istennel való találkozás ünnepe, amikor Ő meginthet, kijavíthatja utainkat. Életünket más úton folytatjuk karácsony után, helyreállt családi kapcsolatok, helyes életcél... Ez a lehetőség adott minden ember számára, hogy keresse és megtalálja a Biblia által az élő közösséget Istennel, tapasztalja meg a szent kapcsolatot Vele. Így töltse napjait e földön, s az Istentől meghatározott időben átlépve az örökkévalóságban. Legalább ezt jelenti a Karácsony.

Kívánok ilyen áldott, az Isten szívéhez közeli ünneplést és életet kedves mindnyájuknak és Boldog Újévet mindenkinek a Mindenható oltalmában.

(2009. Karácsony)

lap tetejére

vissza