„Amikor meglátták Őt, leborultak Előtte...” Máté 28,16

Megtiszteltetés számomra, hogy megoszthatom a kedves honlap-olvasóval a feltámadott és örökké élő Úr Jézus Krisztus nevében a húsvéti üzenet egy töredékét.

A Máté evangéliumának befejező szakasza a tanítványcsoport és a Megváltó találkozásáról számol be. A Feltámadottal való szembesülés  és beszélgetés frissé vált számomra, mint Istentől jött üzenet ezen a Húsvéton. Nekünk, átlag embereknek  mindig kiváltság, ha földi szemmel  nagynak tartott személy ismerősei, bizalmasai, barátai lehetünk. De most nem erről szól a történet, hanem valami csodálatosról, fenségesről, isteniről. Az Uraknak Uráról, a Királyok Királyáról beszélünk, aki azt mondta:  „nekem adatott minden hatalom mennyen és földön.” Máté 28,18.

Előtte a királyok  leteszik koronáikat. Csak ennél a Királynál nyerhet szabadulást a bűnös ember és mint lelkileg szabad, isteni küldetésben részesülhet embertársai felé.

Lehetséges volt akkor, lehetséges ez ma is.
„A tizenegy tanítvány pedig elment Galileába arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket..” (Mt. 28.16), vagyis engedelmeskedtek Neki.  Isten minden embernek megadta a lehetőséget, hogy megismerje rendeléseit és kövesse azt. Ez nemcsak húsvétra szól, hanem egy egész életre. Szabad akaratot és döntési szabadságot is adott nekünk.

„És mikor meglátták őt, leborultak előtte; némelyek pedig kételkedtek.” Mát. 28.17 Választhatunk: leborulunk Előtte vagy kételkedünk Benne?

A feltámadott Jézussal igazán találkozók és Neki engedelmeskedők úgy lesznek keresztyének, hogy ebben a megváltói légkörben, Isten szentségében bűneikre ismernek, mélységesen megszomorodnak azok miatt látva Isten szeretetét, megnyerik bűneik bocsánatát és az örök életet. Szív és élet változás történik velük egy örökkévalóságra nézve és az első húsvét ekkor válik igazzá életükben. Aki ezt átélte  -és miért ne élhette volna át -, annak életében a Feltámadott mélységes lelki területeket mozgat meg. „Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait.” Zsid 4,12. Az ünnep és a Vele való Szentlélek általi közösség nem egy felszínes, hagyományokba öltöztetett, tiszavirág életű lelki máz, sem pedig ünnepi eszem-iszom minden áron. Ekkor oldódik a szív Isten felé, ekkor  lesz még meghittebb a házastársi kapcsolat, a még elváltak is készek helyreállítani  családi életüket. Ekkor kiszorul a közömbösség, a lazaság, nyílnak a szívek Isten és Isten akarata szerint egymás felé. Csökken az alkalmi hívők száma, zsúfolásig megtelnek az imaházak. Ekkor vigasztalódnak a gyászolók, erőt kapnak a szenvedők. Ekkor a politikusok befejezik a tücsköt-bogarat egymásra mondást –  van kivétel, tisztelet nekik – és dolgoznak a köz javára. S nem utolsó sorban az evangéliumi felekezetek tagjai Krisztus követők lesznek és nemcsak egyház tagok. Mindezt a Feltámadott Krisztus végzi el életünkben. Ezeknek és nem másoknak van Istentől megbízatásuk, amely a következő:
„Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében.” Mát. 28.19

Nem balga és nem tévelygő, aki hiszi és éli ezt. Erre az életre adott Isten megbízatást a feltámadott Krisztus által minden igazi keresztyénnek.

Micsoda feltámadás, csodálatos húsvéti élet!
Kívánságom nem kevesebb, minthogy minimum ezt az életet éld kedves honlap-olvasó, vagy ha nem élted, ez a húsvét legyen a kezdet Isten áldott kegyelméből.

Vékás Zoltán, baptista lelkipásztor - 2010. március 29.

lap tetejére

vissza