|
Krisztus illata a világban
2Korintus 2,15-16
Mert Krisztus jó illata vagyunk Isten dicsőségére mind az üdvözülők,
mind az elkárhozók között: ezeknek a halál illata halálra, azoknak az
élet illata életre. De ki alkalmas erre?
- Jó kérdés! Mi is erre kerestük a választ ezen a konferencián, és még
a közben feltevődött kérdésekre: hogyan?, hol?, mikor?, kinek?
terjesszük Krisztus illatát.A különböző élethelyzetben élő testvérnőink
bizonyságtételében több kérdésre választ kaptunk. Bár nincsenek
mindenkire egyaránt érvényes szabályok, de egy igen: csak az
terjesztheti Krisztus „illatát” akiben Krisztus él, és ez az illat nem
függ az edény (egyén) formájától, anyagától, korától, nagyságától. A
„hol” kérdésre egyértelmű válasz adható: Ott ahol élünk. Az életünk
színtere az otthonunk. Krisztus-illata tőlünk, a családtagoktól függ.
Felhasználva a Pál apostol által használt metaforát, a következőkben az
Otthonunk illatáról szeretnék szólni, különösen azok felé akik hozzánk
hasonlóan azt az élethelyzetet élik meg, amikor „kiürül a fészek”.
Otthonunk illata életünk során gyakran változik. Íme,
tovább-gondolkodásra egy néhány példa: - Fiatal házasok frissen mázolt,
új bútor, szőnyeg … illatú otthona árasztja a szeretet, a jövőben
vetett hit, a remény illatát -A gyermekek érkezésével édes gyermek -
illat, a kiteljesedés, a gondoskodás, a boldog felelősség illata
árasztja el otthonunkat. - A gyermekek növekedésével új illatok, szagok
töltik el otthonunkat: - a tini lányok által bőségesen és feleslegesen
használt kozmetikumok, a fiuk elszórt sportcipőinek és zoknijainak
szagáig sok mindent kell ellensúlyoznia a szülők Krisztus-illatának. -
Felnőnek gyermekeink, szép virágszálakká és sudár fákká fejlődnek,
ékességei Krisztus kertjének, és otthonunk ékes és virágillatú lesz: -
ez a menyegzők ideje. Ahol több gyermek nőtt fel, ez a korszak
hosszabb, és mozgalmasabb. Nálunk a tavaly nyáron volt az ötödik
menyegző. - És akkor föllélegzünk: mi megtettük kötelességünket, útjára
bocsájtottuk. És azután? A lelki „köldökzsinór” lassan szakad és
gyakran nem is fájdalommentesen. Lézengünk a megüresedett lakásban,
helyére rakjuk a még itt maradt dolgaikat, de mi nem találjuk a
helyünket, és otthonunknak „üres fészek” illata kezd lenni. A zárt
levegő, a besötétített ablakok, aztán ennek következtében a dohos szag,
a feleslegesség érzése, a jövőtől való félelem, a mind nyilvánvalóbbá
váló, korral járó testi gyengeségek előbb-utóbb „öreg szag”-gá válnak,
amit mi már nem érzünk, de kellemetlenné válik a hozzánk tartozók
számára.
Testvérnők, sorstársak! Nem kell ennek így lenni! Nyissuk ki szívünk,
-otthonunk hadd legyen tovább is jó illatú otthona gyermekeinknek,
unokáinknak, hogy szeressenek hazajönni! Legyen mindig vendégváró illat
az otthonunkban, tartsuk tisztán, takarítsunk, de ne „klórral és
smirglivel” - ne kritizáljunk, se maró gúny ne mérgezze a légkört. A
frissen sütött kenyérnek a valóságban is otthon-illata van. Legyen
ilyen illata a mi otthonunknak is: - a szolgáló szeretet melege áradjon
körülöttünk. Legyen kamilla és hársfavirág illat, ha gyógyításra,
vigasztalásra, kényeztetésre van szükség. De a nagy vendégvárásban ne
felejtkezzünk meg arról, akivel együtt kezdtük otthonunk illatát
létrehozni, aki mellé Isten minket, asszonyokat segítőtárssá rendelt.
Adjuk hálát minden együtt töltött napért, bátorítsuk egymást és
használjuk gyakran a megértő szeretet frissítő balzsamillatát.
Ha pedig ezekből valami kifogy, illata meggyengül, legyen kéznél mindig
a leghatékonyabb „légfrissítő”: Isten igéje, amiben a „hajtógáz” a
Szent Lélek.
Major Márta
Elhangzott 2012 október 13-án, a lányok-asszonyok konferenciáján, Szatmárnémetiben.
|