Vissza a tartalomjegyzékhez
 
XIV. A keresztyén házasélet gyakorlati vonatkozásai (2)
2. Anyagi és pénzügyi kérdések
Az anyagi javak kérdése fontos az emberek számára,
hisz azok szükségesek a fizikai élet fenntartásához.
Az Úr Jézus megígérte,
hogy azok,
akik benne bíznak,
megkapják a mindennapi kenyeret,
hisz a mennyei Atya gondoskodni fog minimális megélhetésükről.
Ne aggódjatok tehát,
és ne mondjátok:
Mit együnk?
– vagy:
Mit igyunk?
– vagy:
Mit öltsünk magunkra?
Mindezt a pogányok kérdezgetik;
a ti mennyei Atyátok pedig tudja,
hogy szükségetek van minderre.
(Mt 6,31-32)
Már az Ószövetségben is így tett bizonyságot Isten gondviseléséről a zsoltáros:
Gyermek voltam,
meg is öregedtem,
de nem láttam,
hogy elhagyatottá lett az igaz,
sem azt,
hogy gyermeke koldussá vált.
Mindenkor könyörül,
és kölcsönad,
gyermeke áldott lesz.
(Zsolt 36,25-26)
Amikor két fiatal házasságra lép,
általában szerény anyagi körülménnyel rendelkeznek.
A hívő házasfelek jól teszik,
ha Isten fentebb említett ígéreteire támaszkodnak anyagi területen,
és elkerülik úgy az aggodalmaskodást,
mint az anyagiasságot.
Törekedniük kell arra,
hogy lelki életüket az ige szerint éljék meg.
a. Megfelelő érték-sorrend
Azt látjuk,
hogy a világot leuralta az anyagiasság szelleme,
hisz a pénz és az anyagi dolgok megszerzése az elő helyen van a legtöbb ember életében.
A hívő emberek számára – jóllehet az anyagi javak is fontosak – a lelki dolgok értékesebbek és fontosabbak a pénznél és az anyagiaknál.
Az Úr arra szólít fel,
hogy ne szeressük a világot,
sem azokat,
amik a világban vannak,
mert aki a világot szereti,
abban nincs meg az Atya szeretete (1Jn 2,15).
Nekünk az odafelvalókkal kell törődnünk,
és jó,
ha Isten országának az ügye a legfontosabb számunkra ebben a világban (Mt 6,33;
Kol 3,1).
Az anyagi jólét és a pénz sokakat csábít,
mert kényelmes és élvezetes életet ígér az embereknek.
A pénz szeretetének és az anyagiakért való életnek megvan a csapdája,
amibe sokan beleesnek.
Pál apostol azt mondja Timóteusnak,
hogy az utolsó időkben az emberek többek között pénzsóvárak lesznek:
Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel,
mert semmit sem hoztunk a világba,
nem is vihetünk ki semmit belőle.
De ha van élelmünk és ruházatunk,
elégedjünk meg vele.
Akik pedig meg akarnak gazdagodni,
kísértésbe meg csapdába,
sok esztelen és káros kívánságba esnek,
amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik.
Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme,
amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől,
és sok fájdalmat okoztak önmaguknak.
Te pedig,
Isten embere,
kerüld ezeket.
Ellenben törekedj igazságra,
kegyességre,
hitre,
szeretetre,
állhatatosságra,
szelídlelkűségre.
(1Tim 6,6-11)
Hogy az anyagiak,
a pénzszerzés,
és az azokkal kapcsolatos törekvések megfelelő helyet foglaljanak el egy házaspár életében,
fontos,
hogy odafigyeljenek az alábbi igazságokra:
–Az anyagi javakkal való bővölködés nem jele annak,
hogy valaki lelki ember-e,
vagy sem.
A Bibliában találunk olyan hűséges embereket,
akik gazdagok voltak (Jób,
Dávid),
és olyanokat is,
akik szegények voltak (Illés próféta,
Pál apostol).
–Az anyagi javak nagy lelki veszélyt rejtenek magukban.
Pál apostol azt mondja,
hogy „minden rossznak gyökere a pénz szerelme” (1Tim 6,10),
az Úr Jézus pedig azt mondta,
hogy a gazdagok nehezen mennek be a mennyek országába (Mk 10,23).
–Az anyagiasság egy lelkület,
nem anyagi helyzet.
Az anyagiasság azt jelenti,
hogy valaki nagyon szereti a pénzt,
sok pénzt kíván szerezni,
és annak a rabja.
–A pénz jó szolga,
de rossz úr.
Aki helyesen használja,
annak áldására válhat.
A pénzt Isten szolgálatára lehet fordítani.
–Az ember értéke nem attól függ,
hogy mennyi pénze van,
mennyit költekezik,
és hogy mennyit takarít meg.
–Többet ér a kapcsolat,
mint a vagyon.
A pénz nem helyettesítheti a házastárssal és a családdal való közösséget,
együttlétet.
A házastársaknak inkább legyen kevesebb pénzük,
de legyenek együtt.
A gyermekeknek is inkább jelenlétre van szükségük,
mint gazdagságra.
–Az Úr Jézus szolgálatának elsőbbséget kell élveznie az egyén,
a házastársak és a keresztyén család számára.
A munkával és pénzszerzéssel nem köthetjük le annyira magunkat,
hogy a lelki szolgálatra,
testvéri közösségre és gyülekezeti életre ne maradjon időnk és erőnk.
–A szent élet elsőbb legyen,
mint az anyagi jólét.
Ha a pénz keresete és az anyagi gyarapodás azzal jár,
hogy vétkeznünk kell,
és bűnben élnünk,
azon nem lesz áldás.
Isten nem akarja,
hogy az anyagi javakat úgy szerezzük meg,
hogy lelkileg visszaessünk és vétkezzünk.
A keresztyén házaspárnak fontos tudnia,
hogy mi az értékesebb,
és mi a fontosabb.
Ezeket a dolgokat tartsák figyelemben,
és ezekre törekedjenek.
Keressék először Isten országát,
és a többi ráadásul megadatik nekik.
Jézus Krisztus azt is mondta:
„Ne veszendő eledelért fáradozzatok,
hanem az örök életre megmaradó eledelért,
amelyet az Emberfia ad majd nektek…” (Jn 6,27).
b. Munka és hozzáállás a munkához
Ha a keresztyén házasfelek helyes értékrenddel rendelkeznek,
akkor helyesen tudnak viszonyulni a munkához is.
A munkához és az anyagiakhoz való helytelen hozzáállás sok keresztyénnek problémát okozott már.
Egy előző fejezetben is foglalkoztunk a munka kérdésével,
itt ezeket a házaspárokra és a családi közösségre alkalmazzuk.
Vegyük figyelembe a következőket:
A keresztyén házaspárok ismerjék fel a munka fontosságát.
Szorgosan dolgozzanak,
hogy anyagilag meg tudják alapozni házasságukat,
és a gyermekeikről gondot tudjanak viselni.
Az Úr követői között nincs helye a lustaságnak és a semmittevésnek,
mert aki nem akar dolgozni,
az ne is egyék (2Thessz 3,10)!
A keresztyén házaspárok ne kössék le magukat túlságosan a munkával.
Lehetnek az életben olyan időszakok,
amikor többet kell dolgozni,
mint máskor,
mert nagyobb szükséggel kell szembenézni.
Az ilyen időszakok azonban ne legyenek túlságosan hosszúak.
A munka és a pénzszerzés miatt a házasfelek közti kapcsolat ne hidegüljön el,
és a gyermekek se szenvedjenek amiatt,
hogy egyik vagy másik szülővel nem találkoznak.
Nehezebb időszakban a költekezést kell visszafogni,
amennyiben lehet.
Válasszanak olyan munkahelyet,
ami miatt nem kell sokat hiányozniuk hazulról.
Különösen vigyázni kell a távoli vidékeken vagy külföldön végzett munkákra.
Az így szerzett,
valamivel nagyobb bevétel nem pótolja azt a kárt,
ami az embert kapcsolataiban éri.
A sokáig magára hagyott,
vagy egyedül dolgozó házasfél szexuális területen is könnyebben kísérthető.
Ugyanakkor az otthon maradt feleségre több teher hárul anyagiakban is,
és a gyermekek nevelésében is,
mintha a férje vele lenne.
Mérlegelniük kell,
hogy mind a két fél vállaljon-e munkát.
Sok esetben úgy a férj,
mint a feleség dolgozik.
Ez,
helyzetüktől függően,
lehet hasznos vagy káros a házaspárnak.
A családokban elsősorban a férfi dolgozik,
és minden házaspárnak imádkozva kell eldöntenie,
hogy a feleség is vállaljon-e munkát,
vagy nem.
Az,
hogy mind a ketten dolgoznak,
nem árthat a kettőjük kapcsolatának,
a nő egészségének és a gyermekek nevelésének.
Ne feledjük,
a kapcsolatok ápolása és a gyermekekkel való törődés mindig fontosabb,
mint az anyagi gyarapodás.
Az ember a jó kapcsolatai miatt boldog és beteljesült,
nem pedig a pénze vagy a vagyona miatt.
c. Közös pénzkezelés
A becsületes és szorgos munkával szerzett pénzt meg kell becsülni.
Lásd Az anyagi javak a tanítvány életében című leckét.
Nagyon fontos,
hogy azt a pénzt,
amit megkeresünk,
meggondoltan költsük el.
A meggondolatlan költekezés miatt sok házaspár nem boldogul anyagilag,
annak ellenére,
hogy erre lehetősége lenne a jövedelme alapján.
A házaspár pénzkezelésével kapcsolatban a következőket kell megemlíteni:
1.
A kassza közös.
A házasságban minden közös,
így a közösen,
vagy csak az egyik fél által megkeresett pénz is.
A keresztyén házasságban nem lehet arról beszélni,
hogy ez az „én pénzem”,
az a „te pénzed”.
Ha gyakorlati meggondolásból a pénz egyik részét a feleség,
másik részét a férj kezeli is,
a pénz akkor is közös,
és mindkettőjüknek tudnia kell,
hogy mennyivel rendelkeznek.
Az egyik félnek nem lehet a másik elől eldugott pénze.
Ha ez lenne,
akkor a közöttük lévő bizalom,
de a házasság maga is veszélybe kerül.
2.
A pénz elköltéséről közösen kell döntsenek.
A házasfeleknek meg kell beszélniük egymással,
hogy állnak anyagilag,
és hogyan költik el a pénzt.
Egyetértésre kell jutniuk arról,
hogy mit vásárolnak,
mikor,
és hogy valójában mire van szükségük.
A férjnek ebben az előre tervezésben és gondoskodásban különlegesen nagy a felelőssége,
mert ő a család feje.
A férj azonban vegye figyelembe a feleségének véleményét,
mert általában a nőknek jobb gyakorlati érzékük van ezen a területen.
3.
A pénzt be kell osztani,
és takarékoskodni kell.
A pénz beosztása azt jelenti,
hogy jól meggondoljuk,
hogy mire mennyit költünk,
és miután eldöntöttük,
törekszünk arra,
hogy ezt meg is valósítsuk.
Erről már beszéltünk Az anyagi javak a tanítvány életében című leckében.
A házasfeleknek el kell dönteniük minden hónapban,
hogy mire mennyit költenek,
a havi jövedelmük függvényében.
A pénzbeosztás elősegítésére a könyv mellékletében található egy táblázat,
ami tartalmazza azokat a kiadási területeket,
amelyek fellépnek a családokban.
Használhatnak borítékokat,
hogy abba tegyék a havi jövedelemből azt az összeget,
amit bizonyos kiadásokra szántak,
például adakozásra,
élelemre,
számlákra,
stb.
Amikor az illető borítékból elfogyott a pénz,
azt jelenti,
hogy arra a területre nem költenek tovább abban a hónapban.
Vannak olyan kiadások,
amelyek elsőbbséget élveznek,
mint például az adakozás,
az élelem és a számlák.
A költségvetést annak alapján kell meghatározni,
hogy az előző időszakban mennyit költöttünk,
és aszerint,
ami előreláthatólag történni fog a következő időszakban.
Például,
ha tudjuk,
hogy az elmúlt évben mennyit költöttünk fűtésre,
akkor annak függvényében határozzuk meg a kiadást a következő időszakra.
Vagy ha tudjuk,
hogy a gyerek iskolába megy,
és annak lesznek bizonyos költségei,
akkor ezt figyelembe vesszük a kiadások meghatározásában.
Ha a család jövedelme nem havonta érkezik,
akkor a költségvetést addig az ideig kell elvégezni,
amíg a család újra bevételhez jut.
A pénz beosztása mellett a házaspárnak takarékoskodnia is kell.
Takarékoskodni azt jelenti,
hogy nem költjük el teljesen a jövedelmünket,
hanem mindig egy kicsit kevesebbet,
a fennmaradt pénzt pedig félretesszük és összegyűjtjük.
Ezt vagy egy váratlan kiadásra (például betegség,
vagy valami elromlik a ház körül),
vagy pedig egy előre látott kiadásra (például orvosi kezelés,
ház renoválása vagy bővítése,
autóvásárlás stb.)
költjük el.
Takarékosságra is egy külön borítékot használhatunk,
és abba gyűjthetjük a pénzt.
Ezt nem költjük másra,
csak arra,
amire szántuk.
4.
A keresztyén házaspárnak komolyan kell gondolnia az adakozásra is.
A keresztyének úgy tartják magukról,
hogy ők csak sáfárai azoknak a javaknak,
amiket az Úrtól kaptak.
Ezért pénzüket is úgy költik el,
hogy az Úrnak kedves legyen.
Adakozásukkal megmutatják a következőket:
Az Úr iránti szeretetüket.
Pál apostol,
amikor adakozásra buzdított,
ezt írta:
„Nem parancsként mondom,
hanem azért,
hogy mások buzgósága által a bennetek levő szeretet valódiságát is kipróbáljam” (2Kor 8,8).
Valaki adhat szeretet nélkül,
de nem szerethet anélkül,
hogy ne adna.
Engedelmességüket.
„Mert e szolgálat eredményességéért dicsőítik majd az Istent,
azért az engedelmességért,
amellyel Krisztus evangéliumáról vallást tesztek…” (2Kor 9,13).
Isten iránti tiszteletüket.
„Tiszteld az Urat vagyonodból és egész jövedelmed legjavából” (Péld 3,9).
Azt a vágyukat,
hogy Isten dicsőítve legyen.
„Mert e szolgálat eredményességéért dicsőítik majd az Istent…” (2Kor 9,13).
Hitüket Istenben,
aki gondot visel róluk.
Istennek nincs szüksége a te adakozásodra,
neked van szükséged arra,
hogy adakozz.
Aki adakozik,
az nem lesz szegényebb,
mert Isten gazdagon megáldja.
Pál apostol ezt írta erről a helyzetről:
„Az Istennek pedig van hatalma arra,
hogy minden kegyelmét kiárassza rátok,
hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek,
és bőségben éljetek minden jó cselekedetre.
Amint meg van írva:
Bőkezűen osztott a szegényeknek,
igazsága megmarad örökké.
Aki pedig magot ad a magvetőnek,
és eledelül kenyeret,
megadja és megsokasítja vetőmagotokat,
és megszaporítja igazságotok gyümölcsét” (2Kor 9,8-10).
Az adakozás mértéke jövedelmünk tíz százaléka kell,
hogy legyen.
A pénzkezeléssel kapcsolatban figyelembe kell venni az alábbi tanácsokat:
Tegyenek különbséget szükségek és vágyak között.
Nincs mindenre szükség,
amire vágyunk.
Előbb azt kell megvenni,
és arra kell költeni,
amire szükségünk van.
Aztán a takarékosság következik,
és csak azután a vágyaink,
ha még marad pénzünk.
Annyit költsenek,
amennyi pénzzel rendelkeznek.
Óvakodjanak a kölcsönkéréstől.
A kölcsön a takarékosság ellentéte.
Aki kölcsönből él,
tönkremegy,
és nagy bajt okozhat magának.
Vásároljanak felelősségteljesen.
Gondolják meg,
hogy valóban szükségük van-e arra,
amit meg akarnak venni?
Ne azt vásárolják,
ami divatos,
ne fizessék meg fölöslegesen a márkás cikkeket,
ne azért vegyenek valamit,
hogy dicsekedhessenek vele,
ne vegyék a kiárusítási akciós termékeket,
ha valójában nincs is ezekre szükségük stb.
Először mindig a fő kiadásokat rendezzék:
mint adakozás,
számlák,
esetleges tartozások,
vagy amire akkor feltétlenül szükség van.
Vigyázzanak,
hogy ne legyenek kezesek meggondolatlanul.
A kezes az,
aki vállalja,
hogy valakinek kifizeti a tartozását,
ha az illető nem tenné.
Lásd Péld 6,1-5 igeszakaszt.
Kezességvállalás esetén kérdezzék meg maguktól:
Valóban kezeskedni akarnak az illető személyért?
Ha ő nem fizet,
készek és tudnak az illető helyett fizetni?
Fontos dolog az,
amire kezeskedni akarnak?
Ők megvennék maguknak azt,
amire a kölcsönkérő használni akarja a pénzt?
3. A házasfelek lelki élete és szolgálata
A hívő emberek házasságkötése,
házasélete a lelki növekedésükre és lelki hasznukra kell,
hogy legyen,
nem pedig a kárukra.
Valóban lelkileg is hasznos a keresztyén házasság,
ha a felek az Úrra figyelve kötöttek házasságot,
és ha Isten igéje szerint akarnak élni.
A házasfeleknek már házasságkötés előtt élő kapcsolatban kell lenniük az Úrral külön-külön is,
ami folytatódik a házasságban.
Erre segítséget kapnak a társuktól is.
Az egyéni lelki élet mellett a házasságban a lelki életnek egy újabb formáját élik meg.
Ez a közös lelki élet,
amikor együtt imádják és szolgálják az Urat,
együtt figyelnek Isten igéjére,
és a kettejük közösségének és közös életének fejlődését tapasztalják meg.
Ha Isten megajándékozza őket gyermekekkel,
akkor ebbe a közösségi életbe majd bevonják őket is.
a. A családi oltár
Családi oltárnak nevezzük azt,
amikor a házasfelek,
és majd a gyermekeik is – az egész család – együtt imádkoznak,
olvassák Isten igéjét,
énekelnek és közösséget gyakorolnak.
Ez azonban nem helyettesíti a személyes csendességet egyik félnél sem.
Nem úgy van,
hogy vagy az egyiket gyakoroljuk,
vagy a másikat,
hanem az egyiket is,
a másikat is.
Nagyon fontos,
hogy együtt imádkozzanak,
mert akkor,
mint házaspár,
állnak Isten előtt,
és ezzel megerősítik kapcsolatukat Istennel és egymással is.
Az együtt imádkozás által néhány fontos dolog történik a házaspár és a keresztyén család életében.
Az imádkozásban megalázkodnak Isten előtt.
A családi élet sok kihívással jár,
úgy a kapcsolatok,
mint a külső problémák tekintetében.
A házaspár Isten segítségét kéri,
mert belátja,
hogy vannak olyan problémák,
amelyeknek kezelése meghaladja az erejüket és bölcsességüket.
Sőt azokban a kérdésekben is,
amik emberileg megoldhatóknak látszanak,
kérhetik az Úr segítségét,
és az ő bölcsességét.
Amíg imádkoznak,
és az Úr segítségét és vezetését kérik,
kialakul bennük az az áldott hozzáállás,
hogy az élet minden területén Istentől függenek,
és neki kell engedelmeskedniük.
Az imádkozás bensőséges kapcsolathoz vezet.
Az együtt imádkozásban kialakul egy bensőséges kapcsolat a házaspár és Isten között.
Közösen tapasztalják meg Isten kegyelmét és szeretetét,
közösen adnak hálát és dicsérik őt,
együtt könyörögnek az Úrhoz szükségeikben.
Ez a bensőséges viszony az Úrral a házasfelek lelki egységéhez is vezet.
Nagyon jó hatása van annak,
amikor az egyik fél a másikért imádkozik,
mert ebben látja társának iránta érzett szeretetét.
Az őszinte együtt imádkozás a szeretet új fellobbanásához vezet,
segít a nézeteltérések elsimításában,
azok rendezésében,
és a megbocsátásban.
Az együtt imádkozás megerősíti,
és erősen tartja a házasságot.
Az őszinte imádkozás megmutatja az imádkozó szívét.
Ha a házaspárok igazán szeretnék látni,
hogy mi van társuk szívében,
mi az,
ami őket foglalkoztatja,
akkor imádkozzanak őszintén együtt.
Amikor imádkozunk,
akkor kifejezzük örömünket,
félelmeinket,
vágyainkat.
Az együtt imádkozás lehetőséget ad a házastársaknak és a gyermekeknek,
hogy egymás szívébe lássanak,
és hogy egymás mellett legyenek a legfontosabb problémákban is.
Az együtt imádkozásban kitűnik,
hogy milyen értékek vezetnek bennünket.
Amikor imádkozunk,
számunkra fontos dolgokat hozunk az Úr elé.
Amit kérünk,
az számunkra fontos.
Amikor imádkozunk a gyülekezetért,
az Úr munkájáért,
a rokonok megtéréséért stb.,
akkor azok,
akik velünk vannak,
látják,
hogy ez nekünk igazán fontos,
és ők is magukévá teszik ezeket az értékeket.
Ennek következtében a házasfelek közötti egység elmélyül,
és a gyermekek látni fogják a szülők valóságos és követendő hitét.
A közös imádkozásban közösen hozzuk terheinket az Úr elé.
A hívő családok megtapasztalhatják annak áldását,
hogy életüket,
gondjaikat az Úr elé hozhatják.
Közösen kérhetnek vezetést az életük kisebb-nagyobb kérdéseiben,
erőt az élet küzdelmeihez és a közös szolgálathoz.
Az imameghallgatás ígérete már két ember egyetértése esetén is biztosítva van,
ami leginkább a családban élhető meg.
Ezt mondja az Úr Jézus:
„Bizony,
mondom néktek azt is,
hogy ha közületek ketten egyetértenek a földön mindabban,
amit kérnek,
azt mind megadja nekik az én mennyei Atyám.
Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben:
ott vagyok közöttük” (Mt 18,19-20).
A rendszeres közös imádság mellett az igével való közös élés is nagyon fontos.
Istennel való kapcsolatunk nem monológ,
hanem párbeszéd.
Ő az igén keresztül szól hozzánk,
és abban a kiváltságban van részünk,
hogy erre a házasfelek közösen hallgathatnak.
Amikor együtt olvassák az igét,
és megbeszélik annak jelentését és üzenetét,
akkor megértik Isten akaratát,
nemcsak egyéni életük számára,
hanem házasságukra nézve is.
Az igében meglátjuk,
hogyan viszonyul hozzánk Isten,
és hogy érez velünk kapcsolatban.
Örül annak,
ha megmutathatja nekünk szeretetét,
sajnál bennünket és megbocsát nekünk,
amikor vétkezünk,
ha megtérünk hozzá.
Azt is megértjük,
hogy Isten haragszik,
amikor vétkezünk,
és hogy nem szenvedheti el a bűnt az életünkben.
Megértjük az igéből,
hogy Isten akarata és a mi testi vágyaink között nagy a különbség,
és biztatást kapunk arra,
hogy az ő akaratát cselekedjük.
Isten igéje,
ha engedelmeskedünk,
meg tud védeni bennünket,
mint egy pajzs.
Az ige olyan,
mint egy nagykalapács,
ami össze tud törni,
és mint a tűz,
ami meg tud emészteni.
De ugyanakkor olyan,
mint a balzsam a léleknek,
olyan,
mint a világosság a sötétben,
és lelki táplálék minden hívő számára.
Az igével többféleképpen és változó időpontban lehet élni reggel,
délben vagy este.
Minden házaspár maga döntse el,
hogy melyik a számukra legalkalmasabb időpont erre.
Ha gyermekek is vannak,
akkor hozzájuk is alkalmazkodni kell a családi áhítatok megtartásánál.
Hogy a közös igeolvasás ne legyen fárasztó és esetleg untató,
egy alkalommal annyit kell olvasni,
amennyire jól oda tudnak figyelni,
és meg tudnak közösen beszélni.
b. Szolgálat
A keresztyén házasfelek az egymás iránti elkötelezettség,
és társuk szolgálata mellett másoknak is szolgálnak.
Ahogy az ember nem lehet önző,
és nem csak a maga hasznát kell néznie (Fil 2,4),
úgy a házaspár sem lehet önző,
hanem mások felé is szolgálnia kell.
Ahogy a hívő ember házassága előtt az Úrnak szolgált,
úgy a házasságkötés után ez a szolgálat folytatódik,
sőt megerősödik,
mert most már a házasfelek közösen,
egyesített erővel szolgálnak.
A házasfelek jól érzik magukat egymással,
de ápolniuk kell a kapcsolatot más lelki testvérekkel is,
és szolgálniuk kell feléjük.
Akvila és Priszcilla jó példa arra,
hogy egy házaspár hogyan szolgál a testvériség felé (ApCsel 18,24-28).
A keresztyén házaspárok sokféleképpen szolgálhatják az Urat.
Ezekből említünk meg néhányat:
Rendszeres gyülekezetbe járás.
Ez által a családban is megélt lelki életet gyakorolhatják.
A hitük,
Isten iránti hűségük,
kitartásuk építőleg fog hatni a gyülekezetre.
A gyülekezeti közösségben részt vehetnek a közös imádaton és különféle szolgálatokat végezhetnek az istentiszteleten.
Ha vannak gyermekeik,
azokat is vigyék rendszeresen a gyülekezet együttléteire.
Aktív részvétel házi közösségeken,
imaösszejöveteleken.
A háziközösségek és imaösszejövetelek nagyon hasznosak a gyülekezet életében.
A hívő házaspárok részt vehetnek ezeken,
ahol tevékenyen bekapcsolódhatnak a közösségbe,
a közös igetanulmányozásba,
a csoport szolgálatába.
Elindíthatnak,
működtethetnek,
és lakásukban helyt adhatnak egy ilyen közösségi csoportnak.
Vendégszeretet gyakorlása.
Sokszor szükség van arra,
hogy testvéreket vagy más embereket befogadjunk lakásunkba,
elszállásoljuk őket,
étkezést biztosítsunk számukra,
vagy más szolgálatot végezzünk feléjük.
A vendégfogadással a házaspár megmutathatja másoknak Isten szeretetét.
Gyülekezetplántáló háziközösség működtetése.
Ezt lehet végezni saját helységünkben,
vagy egy olyan faluban vagy városban,
ahova az Úr vezet.
Fontos,
hogy a házaspár kívánjon bekapcsolódni az evangélium hirdetésének munkájába.
Evangelizációs és más gyülekezeti programban való részvétel.
Többféle lehetőség van ilyen alkalommal:
ilyen a hívogatás,
imádkozás,
adminisztratív és szervezési teendők,
gyülekezeti szolgálat,
bizonyságtevés,
vendéglátás stb.
Egymás szolgálatának támogatása.
Ez azt jelenti,
hogy ha az egyik felet az Úr egy bizonyos szolgálatra hívja el,
akkor a másik fél támogassa ebben a szolgálatban.
Fogadja ezt el,
és amennyiben lehetséges,
szolgáljanak együtt.
Az is támogatást jelent,
ha az egyik fél több részt vállal a házimunkából és a gyermeknevelésből,
hogy a társa jobban tudja végezni azt a szoltálatot,
amire az Úr elhívta.
Imaszolgálat.
Közbenjáró,
kitartó imádkozás az emberek megtéréséért,
a gyülekezet megerősödéséért vagy mindazért,
amit az Úr megmutat nekik.
Arra az esetre,
ha ketten egyetértenek abban,
amit kérnek,
bátorító ígéretet kaptunk az Úrtól (Mt 18,19-20).
c. A családi konfliktusok elkerülése és kezelése
A hívő házaspárok között véleménykülönbségek,
feszültségek és ellentétek keletkezhetnek.
Ez természetes,
hisz egyik fél sem tökéletes,
még fejlődniük kell,
és sok belső átalakuláson kell átmenniük.
Emellett a férfi és a nő sokban különbözik egymástól.
Ezeket a különbségeket fel kell ismerni,
és el kell fogadni.
Törekedniük kell azonban arra,
hogy megelőzzék,
és ha ez nem sikerült,
megoldják a keletkezett konfliktusokat.
A nézeteltérések még nem jelentenek konfliktust.
Tegyünk meg mindent,
hogy a nézeteltérések,
különböző cselekedetek és szóbeli megnyilvánulások ne vezessenek konfliktushoz.
A konfliktusok elkerülése és megoldása érdekében figyeljünk a következőkre:
A férj és a feleség törekedjen arra,
hogy úgy viszonyuljon társához,
ahogy az ige erre tanít (Ef 5,21-33).
A férfinak az Úr a vezető szerepet adta,
és az ezzel járó felelősséget,
ahogy azt az előző leckében láttuk.
A férjnek úgy kell szeretnie feleségét,
ahogy Krisztus is szerette az egyházat:
önfeláldozóan,
kitartóan,
gondoskodóan és megbocsátva.
A feleségnek pedig engedelmeskednie kell férjének,
ahogy az egyház is engedelmeskedik az Úrnak.
Ha e szabály szerint élnek a házasfelek,
el tudják kerülni a konfliktusokat.
Törekedjenek arra,
hogy lelkileg érett emberek legyenek.
Ez összefoglalva azt jelenti,
hogy teremjük a Szentlélek gyümölcsét (Gal 5,22-23).
Erre mindkét félnek törekednie kell.
Az érett lelki emberek egyrészt elkerülik a konfliktusokat,
másrészt könnyebben megoldják azokat,
mint ha gyerekesen viselkednének.
Vegyék figyelembe,
és fogadják el a köztük lévő különbségeket.
A férj és a feleség nagyban különbözik egymástól,
abból az egyszerű tényből kifolyólag,
hogy az egyik férfi,
a másik nő.
Különböző családból származnak,
különböző neveltetéssel,
ízlésekkel és vágyakkal.
A különbségek figyelembevételéhez fontos a beszélgetés és az őszinte megnyílás egymás előtt.
Legyenek megértők.
Fontos megérteni,
hogy a társunk miért tette azt,
amit tett.
Ha látjuk a cselekedetek mozgatórugóját,
akkor könnyebben türelmesek tudunk lenni,
és meg tudunk bocsátani.
Sőt segíteni tudunk társunknak,
hogy könnyebben tudja viselni a nehéz helyzeteket.
A megértés első feltétele a kommunikáció (beszélgetés) a házasfelek között.
Szánjanak időt arra,
hogy együtt legyenek,
és hogy minden velük kapcsolatos dolgot megbeszéljenek,
de gondolataikat és vágyaikat is.
Tudjanak bocsánatot kérni és megbocsátani.
Az Úr Jézus elvárja tanítványaitól,
hogy bocsássanak meg egymásnak (Mt 18,21-22).
Mennyivel inkább kell ezt gyakorolni a házasságban!
Ha tévedtünk vagy vétkeztünk,
akkor kérjünk bocsánatot.
Ha a másik fél vétkezett,
bocsássunk meg.
Ne tartsanak haragot és ne duzzogjanak,
és semmiképpen ne büntessék egymást semmilyen területen.
Imádkozzanak egymásért és imádkozzanak együtt.
A közös imádkozás lelki összefonódást eredményez,
és szeretetet szabadít fel.
Imádkozva nem állhatunk Isten elé anélkül,
hogy ne bocsássunk meg egymásnak,
és ne legyünk őszinték egymással.
A kísértés pillanataiban és a konfliktusokban az embernek gyakran nincs annyi ereje,
hogy társával imádkozzon.
Azok azonban,
akik megteszik,
hogy ilyenkor is imádkozzanak,
megtapasztalhatják,
hogy a konfliktusok rendezése és a megbocsátás könnyebben és hamarabb megtörténik.
Kérjenek külső segítséget.
Ha egy konfliktus elnyúlik,
és a házasfelek nem tudják megoldani,
akkor kérjenek külső segítséget.
Forduljanak a lelkipásztorukhoz,
vagy más testvérhez,
akiben bíznak.
Ez a testvér tanácsot adhat,
segíthet nekik,
hogy megtalálják közösen a megoldást,
és imádkozhatnak együtt.
Sok szenvedést és sok házasságfelbomlást előzött volna meg egy segítségkérés,
ha erre a felek hajlandók lettek volna.
 
Ismétlő kérdések
  1. Hányféle módon fejezhetjük ki a szeretetünket házastársunk iránt?
  2. Miért fontos, és hogyan valósul meg az őszinte kommunikáció a házasfelek között?
  3. Az igék alapján milyen alapelveket tudunk levonni a szexuális élettel kapcsolatban?
  4. Melyek azok a helytelen dolgok a nemi kapcsolatban, amiket a leckében megemlítettünk?
  5. Melyek azok a helyes megállapítások a nemi élettel kapcsolatban, amiket megemlítettünk?
  6. Sorolj fel néhány különbséget a férfi és a nő között abban, ahogyan megélik a nemi életet!
  7. Mit mond az ige a gyermekáldásról?
  8. Milyen felelősségük van a szülőknek a gyermekekkel kapcsolatban?
  9. Mi legyen a házastársak érték-sorrendjében a legelső helyen?
  10. Milyen hozzáállása kell, hogy legyen a keresztyén házaspárnak a munkához?
  11. Hogyan kell gyakorolnia a házaspárnak a pénzkezelést?
  12. Hogyan kell gyakorolnia a családi oltárt a keresztyén családnak?
  13. Mi valósul meg a közös imádkozással a házasfelek életében?
  14. Miért kell az igével közösen is élnie a keresztyén családnak?
  15. Hogyan szolgálhatnak együtt az Úrnak a keresztyén házaspárok?
  16. Hogyan kerülhetik el, és oldhatják meg a konfliktusokat a keresztyén családban?
Feladatok
  1. Kérdezd meg házastársadtól, hogy mivel tudnád szeretetedet legjobban kifejezni irányában. Mondd el te is neki, hogy hogyan szeretnéd, ha szeretetét kifejezné feléd!
  2. Töltsd ki az alábbi táblázatot, majd beszéld meg házastársaddal!
10 nehézség a házaséletemben10 szép és jó dolog a házaséletemben
................................
................................
................................
  1. Mi lenne a legfontosabb dolog, amit elvárnál házastársadtól, hogy nemi életetek jobb legyen? Ha ezt megfogalmaztad, beszéld meg házastársaddal! Kérdezd meg őt is arról, hogy neked mit kellene változtatnod!
  2. Házastársaddal vedd komolyan a havi költségvetés elkészítését! Beszéljétek meg együtt a pénzügyi helyzeteteket, és döntsetek arról, hogy
  3. Hogyan osztjátok be a pénzt, hogy egész hónapban elég legyen?
  4. Hogyan tudnátok takarékoskodni?
  5. Hogy álltok az adakozással? Hogyan tudnátok javítani a helyzeten?
  6. Hogy álltok hozzá ahhoz, hogy mindkettőtök dolgozzon? Mit kellene ebben az esetben figyelembe venni?
  7. Hogy működik a családi oltár nálatok?
  8. Hogyan szolgáltok a házastársaddal együtt? Kellene javítani a helyzeten? Ha igen, mit?
Feladat nem házasoknak
  1. Gondolkozz azon, hogyan szeretnéd, hogy a jövendő házastársad majd a szeretetét kimutassa feléd!
  2. Készíts egy listát arról, hogy milyen szolgálatokat szeretnél majd végezni házastársaddal együtt!
  3. Gyakorold a pénzbeosztást és az adakozást házasságkötésed előtt!