Vissza a tartalomjegyzékhez
 
XII. Párválasztás és házasságkötés (2)
2. Párválasztás
A párválasztás nagyon fontos az ember életében.
A megtérés után talán ez a legfontosabb dolog,
amiben döntenie kell.
Ezért nagyon komolyan,
Isten akaratát keresve kell ezt a lépést megtenni.
A hívő ifjak a világiaktól eltérően választják meg házastársukat,
másként gyakorolják az ismerkedést,
udvarlást és a házasságkötést.
A nem hívő fiatalok a testi vonzalom és anyagi megfontolások alapján választanak maguknak házastársat.
A hívőknél viszont a testi vonzalom mellett döntő szerepet játszik a közös hitfelfogás és hitélet,
a közös értékek melletti elkötelezettség.
Életüket és házasságukat Isten igéjére kívánják alapozni.
a. Együttjárás és korai udvarlás
A világban nagyon divatos a fiatalok együtt járása.
Egy fiú és egy lány szoros barátságot ápol,
együtt szórakoznak,
lehetőleg mindig együtt vannak stb.
Mindezt teszik anélkül,
hogy komoly kapcsolatra vagy házasságra gondolnának,
és gyakran sokkal hamarabb is,
minthogy a házasságra egyáltalán gondolhatnának.
A média és a filmek is úgy mutatják be,
hogy ez egy szép és boldog élet így – élvezni kell az életet addig,
míg az ember fiatal.
A hívő fiataloknak azonban másképp kell ehhez viszonyulni,
és nem a világot követni.
Az ige alapján sem az együttjárást,
sem pedig a hosszas és korai udvarlást nem lehet helyeselni.
A következő dolgokat kell megfontolnia a fiatalnak ezen a területen:
Az együttjárást legtöbbször a testi élvezetek motiválják.
A fiatalok azért járnak együtt,
hogy élvezzék egymás társaságát,
és belekóstoljanak azokba a testi élvezetekbe,
amiket Isten csak a házasság idejére és a házasságba tervezett.
Ha valaki így cselekszik,
nem Isten akarata szerint jár el.
Az együttjárás alkalmával a fiatalok gyakran vétkeznek.
A másik féllel tartott szoros kapcsolat testi intimitáshoz,
bujálkodáshoz vezet,
és sok esetben paráznaságba sodorja a fiatalokat.
Emlékezzünk,
hogy az Úr Jézus nemcsak a tetteket nevezte paráznaságnak,
hanem a kívánságot is.
Az együttjárás ideje alatt a felek még formálódóban vannak.
Ha túl fiatalon kezdenek együtt járni,
és hosszasan udvarolnak a fiatalok,
akkor az évek alatt még sokat változhatnak jellemükben,
felfogásukban és ízlésükben.
Ennek következtében el is távolodhatnak egymástól,
és meg kell szakítaniuk a kapcsolatot,
ami gyakran haraggal jár,
és sebeket okoz a jövőre.
Az együttjárás elvonja más fontos dolgoktól az időt.
A fiatalok túl sokat vannak együtt,
pedig ezt az időt más hasznos dologra fordíthatnák,
például tanulásra,
képességek elsajátítására,
munkára,
szolgálatra stb.
Az együttjárás nincs hitből.
A hívő fiatal,
mivel követi az Úr Jézust,
a párválasztását és a házasságát is az Úr akarata szerint,
és benne bízva szeretné megvalósítani.
Bízik az Úrban,
hogy majd kirendeli neki is a hozzá illő társat.
Amíg eljön ennek az ideje,
addig lelki életével és az Úr szolgálatával törődik.
Az együttjárás és a korai udvarlás pedig nem hitből van,
hanem látás szerint,
mert a fiatal „be akarja biztosítani” magának a társat.
b. Hívő ifjak közössége
A kettesben való együttjárás helyett ajánlatos,
hogy a hívő fiatalok csoportosan ápolják egymással a közösséget,
és vegyenek részt különböző tevékenységekben és szolgálatokban.
Addig,
míg a házasság ideje elérkezik,
addig egy fiú legyen minden lánnyal egyformán közel,
és egy lány is minden fiúval egyformán közel.
A hívő fiatalok közössége alkalmas arra is,
hogy egymást megismerjék a helyi gyülekezet fiataljai.
De ismerkedhetnek más gyülekezetek fiataljaival is a gyülekezetlátogatások,
misszióutak,
ifjúsági találkozók,
konferenciák,
táborozások alkalmával.
Minden fiatalnak ajánlatos,
hogy tevékenyen vegyen részt gyülekezetének ifjúsági csoportjában és a környező gyülekezetek ifjúságával való találkozásokban.
Megtörténhet,
hogy az ifjúsági csoportban fogja megtalálni és megismerni jövendő házastársát.
c. A nekünk rendelt társ felismerése
A fiatalok sokféleképpen találkoznak leendő házastársukkal,
és sokféleképpen ismerik fel azt a személyt,
akit Isten nekik rendelt segítőtársul.
Ebben a dologban nem lehet szabályt felállítani.
Vannak olyanok,
akik saját gyülekezetük ifjúsági csoportjában,
vagy egy környéken lévő gyülekezetben találnak rá leendő társukra.
Mások ifjúsági találkozón,
táborozáskor vagy az iskolában.
Egyesek fokozatosan ébrednek arra,
hogy az Úr kit rendelt nekik,
mások hirtelen,
kijelentésszerűen.
Amikor házastársat választunk magunknak,
ne a külső legyen az,
ami elsősorban befolyásol bennünket.
Nem csupán az alakját és szépségét kell néznünk a leendő társunknak,
hanem oda kell figyelnünk belső tulajdonságokra,
személyiségi és lelki jellegzetességekre is.
Bele kell gondolnunk,
hogy a fiatalkori szépség elmúlik,
de a jellem és a lelki tulajdonságok megmaradnak,
sőt még tovább fejlődnek.
Amikor a fiatalok társat választanak,
ezt a legmélyebb értékeik szerint teszik.
Házasságkötéskor kitűnik,
hogy kinek mi a fontos,
milyen értékekhez ragaszkodik.
A fiatalok jól teszik,
ha az alábbi dolgokra figyelnek,
amikor életük társát keresik:
Vonzó személyiség.
El kell gondolkodni,
hogy ki az,
akinek a személyisége,
magatartása vonzó számunkra.
Különbséget kell tenni a fizikai vonzalom (szerelem) és a vonzó személyiség között.
El kell gondolkodni,
hogy valaki azért tetszik-e,
és azért vonzódunk-e hozzá,
mert szép az arca,
vagy jó az alakja,
vagy azért,
mert becsületes,
kitartó,
bátor,
szorgalmas stb.?
Egyforma látás a lelki életről és szolgálatról.
Fel kell tenni a kérdést,
hogy ki az,
akinek vonzó a lelki élete,
akinél összhangban van a gondolkodás és a mindennapok gyakorlata.
Tetszik az a mód,
ahogy a gyülekezeti élethez és a lelki szolgálathoz hozzááll?
A fiatal tegye fel a kérdést,
hogy szeretné-e,
hogy ilyen lelki élettel rendelkező személy legyen az ő társa és gyermekeinek apja a lányok esetében,
vagy anyja a fiúk esetében.
Fennállhat olyan körülmény is,
hogy a fiatalok megszeretik ugyan egymást,
és fizikailag vonzódnak is egymáshoz,
de valamelyik félben kételyek vannak,
hogy a szeretett személy elég komoly-e lelkileg.
Ilyen esetben az a személy,
aki nincs úgy lelkileg,
ahogy a másik elvárná,
ígéreteket tesz,
hogy megváltozik,
csak a másik fél ne szakítson vele.
A legtöbb esetben az ilyen ígéretek nem válnak be.
Ha valaki lelkileg komoly és odaszánt,
nem egy ember kedvéért teszi ezt,
hanem azért,
mert szereti az Úr Jézust.
Ha ez a ragaszkodás az Úrhoz nem látható,
akkor nem fog jelentősen megváltozni csak azért,
mert megígérte a barátjának,
barátnőjének.
Ígéretre nem szabad házasodni.
A vonzalom kölcsönössége.
Nem elég,
ha csak az egyik félnek tetszik valaki,
értékeli a jellemét,
felnéz a lelki életére és a szolgálathoz való hozzáállására.
Ha a vonzalom nem kölcsönös,
akkor Isten nem egymásnak rendelte őket.
Nem kell erőltetni a kapcsolatot.
Az Úr hangja.
Ha valaki megtetszik egy fiúnak,
mielőtt komoly szándékáról szólna a lánynak,
vagy valamilyen módon kimutatná vonzalmát,
komolyan imádkozzon,
és kérje az Úr vezetését,
hogy adja tudtára,
hogy az illető személyt neki rendelte-e házastársul.
A vágyakozás vagy a szerelem hangja ne nyomja el az Úr hangját!
Az Úr szólhat egy alkalmas ige által,
belső meggyőződés által vagy más módon.
Csak akkor tegyen lépéseket egy lány felé komoly kapcsolat érdekében,
ha először békességet vagy vezetést kapott Istentől ebben a dologban.
A szülők és testvérek véleménye.
A fiatalok jól teszik,
ha szüleik vagy érett lelki testvéreik véleményét kikérik döntéseikkel kapcsolatban.
Nem szabad úgy gondolkodnunk,
hogy a házasságunk csak a mi ügyünk,
és abba ne szóljon bele senki.
Régen – és más kultúrákban ma is –,
a szülők szereztek gyermekeiknek társat.
Ma a hívő fiatalok is (világi mintára) hajlanak arra,
hogy életükbe senkit se avassanak be,
és csak azután közöljék szüleikkel vagy lelki testvéreikkel határozatukat,
miután a döntés megtörtént.
Szülők vagy lelki testvérek véleménye segíthet abban,
hogy ne olyannal házasodjunk össze,
aki nem nekünk való,
vagy éppenséggel megerősödjünk abban,
hogy jó irányba haladunk.
Hitetlenek nem jöhetnek szóba.
A hívő fiatal nem is gondolhat arra,
hogy hitetlennel kössön házasságot.
A hívő és hitetlen között olyan nagy a belső lelki különbség,
hogy ez szétfeszíti a házasságot,
vagy a hívő fél lelki meggyengüléséhez vezet.
Az ige azt mondja:
„Ne legyetek a hitetlenekkel felemás igában,
mert mi köze egymáshoz az igazságnak és a gonoszságnak,
vagy mi köze van a világosságnak a sötétséghez?”
(2Kor 6,14).
3. Az eljegyzéstől a házasságkötésig
Amikor a fiú megértette,
hogy az Úr kit rendelt neki házastársul,
közeledik a lányhoz,
és elmondja neki szándékát.
Ezután megvárja,
míg a lány is végiggondolja,
és imádkozva döntést hoz arról,
hogy hozzá megy-e feleségül.
A lánynak is figyelembe kell vennie azokat,
amiket fentebb a nekünk rendelt társ felismeréséről mondtunk.
Ha a lány igent mondott,
következik egy rövidebb időszak,
amikor a fiatalok kezdenek kapcsolatukról,
a közös jövőjükről és terveikről beszélgetni.
Ugyanekkor határozzák meg eljegyzésük és házasságkötésük időpontját is.
Az eljegyzés előtt a fiatalok közöljék döntésüket lelkipásztorukkal,
annak érdekében,
hogy az eljegyzés időpontját egyeztessék,
és hogy lelkigondozást kapjanak tőle.
A házasságra készülés nagyon fontos mindenkinek az életében.
Ezért sok lelkipásztor úgy dönt,
hogy házassági felkészítő tanfolyamot tart a fiatalokkal házasságkötésük előtt.
a. Eljegyzés
Az eljegyzés az a mozzanat,
amikor a fiatalok nyilvánosan és ünnepélyesen kijelentik,
hogy a közeljövőben össze fognak házasodni,
mert meggyőződtek arról,
hogy az Úr egymásnak rendelte őket.
Az eljegyzés általában egy családias mozzanat,
amin a fiatalok szűkebb családja és baráti köre,
valamint gyülekezetük képviselője (lelkipásztor vagy gyülekezeti elöljáró) vesz részt.
Az eljegyzés fontos,
mert ezzel a fiatalok nyilvánosságra hozzák házassági szándékukat,
és ettől kezdve mindenki előtt egyértelmű,
hogy ők össze akarják kötni az életüket.
Ha együtt látják őket,
senki nem gondolhat semmi rosszra.
Az eljegyzés után a fiatalok – már vőlegény és menyasszony – bátran találkozhatnak,
hogy komolyan beszélgessenek jövőjükről,
és egymást jobban megismerjék.
Az eljegyzés alkalma legyen egyszerű és lelki.
A világiak nagy mulatságot szoktak ilyenkor tartani,
de a hívők inkább bensőségességre törekszenek.
Az eljegyzési ebéd vagy vacsora legyen egyszerű,
és legyen az imádság és hálaadás légkörében megtartva.
Általában az étkezés előtt a lelkipásztor tart egy rövid igei szolgálatot,
majd a jelenlevők imádkoznak a fiatalokért,
és kérik Isten áldását és gondviselését közös életükre.
b. Udvarlás
Az udvarlás a vőlegény és menyasszony kapcsolata az eljegyzés után,
amikor egymással találkoznak,
beszélgetnek és közösen tervezgetnek a jövővel kapcsolatban.
Az udvarlás célja nem az együttjárás és szórakozás,
hanem a házasságra készülődés.
Ebben az időszakban a fiatalok családja is közelebb kerül egymáshoz.
Az alábbi dolgokat vegyék figyelembe a fiatalok az udvarlás idején:
Törekedjenek egymást mélyebben megismerni.
Az eljegyzés előtti ismerkedés elég volt arra,
hogy elhatározzák,
hogy életre szólóan egymáséi lesznek.
Azonban sok dolog van még,
amit nem tudnak egymásról.
A jegyesek beszélgessenek múltjukról,
álmaikról,
ismerjék meg,
hogy vannak lelkileg,
beszéljenek arról,
hogyan képzelik el házaséletüket és az Úr szolgálatát közösen.
Beszéljék és tervezzék meg a menyegzőt.
A menyegző ünnepélye mindkét félnek és családnak nagyon fontos.
A két fél és a családok elgondolását kell összhangba hozni.
A menyegző megszervezése és lebonyolítása sok fáradsággal jár,
és néha súrlódásokat okoz a fiatalok és a családok között.
Itt résen kell lenni,
hogy a kísértést le tudják győzni.
A jegyesség még nem házasság.
A vőlegény és menyasszony közelednek egymáshoz érzelmileg,
és kapcsolatuk bensőségessége mélyül ebben az időszakban.
A szeretet és vonzódás egymás iránt növekszik,
azonban nem kell elfeledniük,
hogy még nem lettek egymáséi.
Maradjanak tisztán a házasságig,
mert a szexuális kapcsolatot csak házasságkötés után kezdhetik el.
A házasság előtt és a házasságon kívüli szexuális kapcsolat a Biblia szerint bűn.
c. Házasságkötés
A házasságkötés az ember életében az egyik legörömteljesebb pillanat.
A fiatalok boldogok,
mert szeretik egymást,
és mert egész életre összeköthetik életüket.
A szülők is boldogok,
mert gyermekeik megtalálták életük társát,
bár ezután már külön és önállóan élik életüket.
A házasságkötés fontos mozzanatára fel kell készülni lelkileg,
anyagilag és szervezés szempontjából is.
Készülődés a házasságkötésre
A vőlegény és menyasszony készüljön lelkileg a házasságkötésre.
Komolyan vizsgálják meg életüket,
és Krisztus melletti döntésüket erősítsék meg.
Újítsák meg a szövetséget az Úrral,
és hozzanak határozatot,
hogy új életközösségükben is őt fogják szolgálni.
Tegyenek le minden terhet,
és valljanak meg minden bűnt,
amit a múltban elkövettek,
és amit még nem rendeztek.
Ezekről beszéljenek egymásnak is.
Lépjenek szabadon és boldogan a házasságba.
Anyagi területen is készülni kell.
A menyegzőnek lesznek költségei,
amit meg kell oldani.
A vacsorát olyanra tervezzék,
amilyet megengedhetnek maguknak.
Nem kell a pénzt pazarolni,
sem pedig büszkeségből rendezni gazdag vacsorát,
hogy másoknak megmutassuk,
hogy kik vagyunk mi.
Az anyagi készüléshez hozzátartozik a fiatalok lakásának elkészítése is.
Ha átmenetileg az egyik szülőnél fognak élni,
akkor el kell készíteni a szobát.
Hosszútávon azonban arra kell törekedni,
hogy a fiatalok önálló háztartásban éljenek.
Ha megtehetik,
lakjanak külön szüleiktől már az elején,
még akkor is,
ha szegényesebben fognak élni,
és majd csak később és fokozatosan szerzik meg azokat a dolgokat,
amikre szükségük lesz.
A menyegzői istentiszteletet és azt követő vacsorát meg kell szervezni,
és fel kell készülni rá.
Ezeknél figyelembe kell venni,
hogy minden hívőkhöz méltó módon történjen,
és nem világiasan.
A menyegzői istentisztelet,
jóllehet a fiatal pár van előtérben,
az egész gyülekezet ünnepe,
és az Úr Jézust kell dicsőítenie.
A vacsorán a közösségre és a testvéri találkozásra kell a hangsúlyt helyezni,
nem az evés-ivásra.
A menyegzői istentisztelet
A menyegzői istentisztelet nagyon fontos,
mert ekkor mondják ki a fiatalok az igent Isten és az emberek előtt.
A házasságuk valójában ettől a pillanattól kezdődik.
Az istentisztelet részleteit a gyülekezet lelkipásztorával vagy vezetőjével kell megbeszélni,
amikor a fiatalok elmondhatják,
hogy milyen szolgálatokat szeretnének hallani.
A lelkipásztor és a gyülekezet vezetősége vigyáz arra,
hogy minden az Úr szerint történjen.
Az istentiszteleten az Úrnak adunk dicsőséget és hálát azért,
amit a fiatalok életében tett,
és kérjük őt,
hogy áldja meg frigyüket.
A menyegzőn tartott istentisztelet is elsősorban istentisztelet,
és nem egy házasságkötési ceremónia.
A menyegzői istentisztelet előtt a vőlegény és a menyasszony a polgári hatóságok előtt is házasságot köt az érvényben levő törvények szerint.
Az ünnepi vacsora
Az ünnepi vacsorát is hívőkhöz méltó módon kell véghezvinni.
Tartózkodni kell a tobzódástól és az alkoholos italok használatától.
Nem az evés és ivás a lényeg,
hanem az,
hogy együtt örüljön a vendégsereg a fiatalokkal.
A vacsora alatt lehet hívő énekeket énekelni,
tanításokat és bizonyságtevéseket meghallgatni.
Legyen lelki légkör a vacsorán is,
nem pedig világias mulatozás,
testi élvezetek keresése.
Kerülni kell a könnyelmű viccelődéseket,
és folytatni lehet az imádkozást a fiatalokért,
ami az istentiszteleten elkezdődött.
A menyegzőre mindenki ünneplőbe öltözik.
Vigyázni kell,
hogy az ünnepi öltözet is legyen illendő,
nem világias.
A menyegző nem egy olyan alkalom,
amikor világiasan kell viselkednünk,
hanem különleges lehetőség arra,
hogy hitünket és meggyőződésünket kifejezésre juttassuk.
Az ige így figyelmeztet:
Akár esztek tehát,
akár isztok,
bármi mást cselekesztek,
mindent Isten dicsőségére tegyetek!
Megütközésre ne adjatok okot sem a zsidóknak,
sem a görögöknek,
sem az Isten egyházának.
(1Kor 10,31-32)
 
Ismétlő kérdések
  • Hogyan kell a fiataloknak a házasságra készülniük?
  • Mit tehetnek a fiatalok, hogy nemi vágyaik felett uralkodni tudjanak?
  • Miben áll az anyagi felkészülés a házasságra?
  • Milyen személyiségi jegyeknek kell meglenniük azokban, akik házasságra akarnak lépni?
  • Hogyan kell lelkileg felkészülni a házasságra?
  • Miért nem tanácsos az együttjárás és a korai udvarlás?
  • Milyen haszon van abban, ha a hívő fiatalok tartják a közösséget korcsoportjukkal?
  • Mire figyeljenek a fiatalok, hogy felismerjék, ki az a személy, akit Isten nekik rendelt házastársul?
  • Miért fontos az eljegyzés, és hogyan zajlik le?
  • Mire figyeljenek a jegyesek az udvarlás alatt?
  • Miért fontos a házasságkötés?
  • Hogyan kell felkészülni a házasságkötésre?
  • Hogy zajlik le a menyegzői istentisztelet?
  • Mi legyen, és mi ne legyen a menyegzői vacsorán?
  • Feladatok
    1. Ha még házasság előtt vagy, készíts magadnak egy tervet arról, hogyan készülsz fel a házasságra!
    2. Keress egy házasság előtt álló fiatalt a gyülekezetedben, és a lecke alapján beszélgess vele arról, hogyan készüljön a házasságkötésre, és mit tegyen a párválasztás területén!
    3. Készíts egy tervet arról, hogyan fog lezajlani az eljegyzésed és a házasságkötésed! Ha már házas vagy, akkor ezt a tervet egy gyermekeddel kapcsolatban készítsd el!