4. Imádkozás
Hisszük,
hogy az imádság az ember Istennel való közösségének fenntartója és elmélyítője.
Az imádkozás lehetőségét Isten kínálja föl az embernek.
Imádságban fejezzük ki hódolatunkat és hálánkat mennyei Atyánk iránt;
imádságban járulunk Istenhez a Jézus Krisztusban felkínált bűnbocsánatért,
és imádságban tárjuk fel kéréseinket és kívánságainkat annak,
aki mindent megcselekedhet.
Szükséges azonban,
hogy az imádság hitből fakadó,
és Istennek az Úr Jézus Krisztusban kinyilvánított akaratával összhangban álló legyen.
Baptista Hitvallás
Megtérésünk és újjászületésünk után áldott közösségbe kerülünk Istennel.
Bűneink meg lettek bocsátva Jézus Krisztus által,
és nem gátolnak többé az Istennel való közösségben.
Isten elfogadott bennünket gyermekeinek.
Az Úrral való kapcsolatunk a Szentlélek életünkben való jelenléte által valósul meg.
Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok,
hogy ismét féljetek,
hanem a fiúság Lelkét kaptátok,
aki által kiáltjuk:
„Abbá,
Atya!”
Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról,
hogy valóban Isten gyermekei vagyunk.
Róm 8,15-16
További ige: Jn 1,12-13
Az Istennel való új közösség egyik fontos megnyilvánulása az imádkozás.
Az imádkozás beszélgetés Istennel:
szóban vagy gondolatban.
Amikor imádkozunk,
a szívünk állapota fontosabb,
mint a testhelyzetünk.
Alázatos,
Isten után vágyakozó szívvel,
és azzal a hittel kell imádkoznunk,
hogy Isten meghallgat bennünket.
Ezért mondom nektek:
higgyétek,
hogy mindazt,
amiért imádkoztok,
és amit kértek,
megkapjátok,
és meg is adatik nektek.
Mk 11,24
További ige: Fil 1,4
A zsidók és az első keresztyének állva és felemelt kézzel imádkoztak (JSir 3,41).
Mi ma letérdelve,
leborulva,
ülve vagy állva és meghajtott fejjel imádkozunk,
hogy kifejezzük alázatunkat és hódolatunkat Isten előtt.
a. Az imádkozás kiváltsága
Istenhez imádkozni és vele beszélgetni nagy kiváltság.
Isten mindenható Úr,
tökéletes és dicsőséges lélek,
mégis megengedi nekünk,
kicsiny és gyarló embereknek,
hogy hozzá szóljunk,
vele beszélgessünk.
Sőt,
szívesen veszi,
ha gyermekei hozzá fordulnak.
Ez kiváltság – örömmel és alázattal kell élnünk vele.
Őszintén ki kell tárnunk szívünket Isten előtt.
Elmondhatjuk neki minden gondunkat,
bajunkat,
de örömünket és kéréseinket is.
Az imádkozás folyamatos és kitartó gyakorlatunk kell,
hogy legyen.
Arról is mondott nekik példázatot,
hogy mindenkor imádkozniuk kell,
és nem szabad belefáradniuk.
Lk 18,1
További ige: Fil 4,6
Az Úr Jézus tanította tanítványait imádkozni.
Az Úri imádság,
azaz a Mi Atyánk egy példaimádság számunkra,
amiből megtanulhatjuk,
hogy mit mondjunk Istennek,
amikor imádkozunk.
Ti tehát így imádkozzatok:
Mi Atyánk,
aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a te neved,
jöjjön el a te országod,
legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben,
úgy a földön is;
mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma,
és bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek;
és ne vigy minket kísértésbe,
de szabadíts meg a gonosztól;
mert tied az ország,
a hatalom és a dicsőség mindörökké.
Ámen.
Mt 6,9-13
Imádkozásainkban tükröződnie kell az Úri imádság témáinak és lelkületének:
–„Mi Atyánk” – Istenhez bátran fordulhatunk,
mint gyermek az apjához.
–„ki a mennyekben vagy” – Elismerjük,
hogy nagy különbség van köztünk és Isten között,
és megalázzuk magunkat előtte.
Ugyanakkor örömmel gondolunk arra,
hogy majd egyszer mi is vele lehetünk a mennyei dicsőségben.
–„szenteltessék meg a te neved.”
– Az imádkozásunkban kifejezzük Isten iránti tiszteletünket,
és azt a vágyunkat,
hogy Istent minden ember tisztelje és szeresse,
amire mi nekünk is törekednünk kell.
–„jöjjön el a te országod,
és legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben úgy a földön is.”
– Elmondjuk Istennek azt a vágyunkat,
hogy az ő akarata legyen meg mindenütt a világban,
és kérjük őt,
hogy a mi életünkben is ő legyen az Úr.
–„mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.”
– Amikor imádkozunk,
anyagi szükségeinket is Isten elé hozzuk,
és kérjük őt,
hogy adja meg azokat a dolgokat,
amelyek megélhetésünkhöz szükségesek.
Különben ő megígérte,
hogy ezt meg is fogja tenni (Mt 6,31)
–„bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.”
–Nemcsak anyagi szükségleteinket,
hanem a lelkieket is Istenhez hozzuk.
Alázattal elismerjük,
hogy szükségünk van az ő segítségére.
Amikor imádkozunk,
felismerjük bűneinket,
megbánjuk és bocsánatot kérünk Istentől.
Ugyanakkor mi is megbocsátunk azoknak,
akik ellenünk vétkeztek.
–„ne vigy minket kísértésbe,
de szabadíts meg a gonosztól.”
– Imádkozunk,
hogy Isten segítsen,
amikor megkísért a Sátán,
és hogy védjen meg annak támadásaitól.
Magunkat testestől-lelkestől Isten védelmére bízzuk.
–„mert tied az ország,
a hatalom és a dicsőség mindörökké.”
– Dicsőítjük Istent nagyságáért,
hatalmáért és azért,
hogy ő az Úr minden felett.
b. Személyes ima
Az imádkozást naponkénti szokásunkká kell tennünk.
Az Úr Jézus is így tett.
A naponkénti személyes imát csendes órának is szoktuk nevezni.
Ezt leginkább reggel tartjuk,
amikor még frissek vagyunk az Úrral való beszélgetésre.
Történt azokban a napokban,
hogy kiment a hegyre imádkozni,
és Istenhez imádkozva virrasztotta át az éjszakát.
Luk 6,12
További ige: Mt 6,6
A személyes imádkozást igeolvasással együtt végezzük.
Odafigyelünk arra,
hogy mit mond Isten az ige által nekünk,
az imádkozásban pedig válaszolunk Istennek.
Így válik a csendes óránk beszélgetéssé Istennel.
A csendes óra hossza attól függ,
hogy mennyi időt tudunk az Úrral való közösségre szánni,
és hogy mennyire vágyakozunk az Úrral közösségben lenni.
Időnként szükségét érezzük annak,
hogy az Úrral hosszabb időt töltsünk el imádkozásban.
Másnap,
amíg ők úton voltak,
és a városhoz közeledtek,
Péter déltájban felment a ház tetejére imádkozni.
ApCsel 10,9
További ige: Lk 5,16
c. Imádkozás a közösségben
A hívő emberek nemcsak egyedül,
hanem a keresztyének közösségében is imádkoznak.
Az első keresztyének is gyakorolták a közös imát.
Ezek valamennyien egy szívvel és egy lélekkel kitartóan vettek részt az imádkozásban,
az asszonyokkal,
Jézus anyjával,
Máriával és testvéreivel együtt.
ApCsel 1,14
További ige: ApCsel 12,5
Közös ima akkor történik,
amikor a hívők együtt vannak,
egyenként imádkoznak,
hogy mindenki hallja,
és az ima végén az egész közösség azt mondja:
„Ámen!”
Az „Ámen” arám szó,
azt jelenti:
„úgy legyen!”.
Áment mondva az egész közösség egyesül annak az imájával,
aki hangosan imádkozik.
A közös imádkozásról elmondhatjuk:
–A közös imádkozásnak sok áldása van;
–Együtt imádjuk és dicsérjük az Urat,
ahogy majd a mennyországban fogjuk tenni;
–Imádkozni tudunk egymásért;
–Épülünk egymás imádsága által;
–Jobban ráérzünk a közösségünk helyzetére,
és imádkozunk érte;
–Hozzájárul a gyülekezeti közösség egységéhez.
Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket,
és imádkozzatok egymásért,
hogy meggyógyuljatok.
Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének.
Jak 5,16
További igék: ApCsel 16,16kk; 1Tim 2,8
d. Szüntelen imádkozni
A Szentírás azt tanítja,
hogy szüntelen imádkoznunk kell.
…szüntelenül imádkozzatok,
mindenért hálát adjatok,
mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra.
1Thessz 5,17-18
További ige: Lk 18,1
Ez nem jelenti azt,
hogy állandóan a térdünkön kell lennünk,
hanem azt,
hogy állandóan az imádkozás lelkületében kell lennünk.
Aki az imádkozás lelkületében van,
az gyakran imádkozik.
Imádkozik az élet különböző körülményei között,
gyakran Istenre gondol,
és gondolatban vele társalog.
A hívő életben fontos,
hogy gondolataink a lelki dolgokon,
Isten személyén és munkáján legyenek.
Így jobban felfegyverkezünk a kísértések ellen.
e. Az imádkozás fajtái
Az imádkozás,
tartalmára nézve,
többféle lehet.
Egy imádkozás alatt imádkozhatunk többféleképpen is,
de az is megtörténhet,
hogy egy imában csak egy fajta imára összpontosítunk.
Az alábbi imafajtákat említjük:
(1) Hálaadás.
A hálaadó imában megköszönjük Istennek azokat az áldásokat,
amiket kaptunk tőle.
1Thessz 5,18
(2) Könyörgés.
A könyörgő imában alázattal és hittel kérjük,
hogy Isten bocsássa meg bűneinket,
vezessen és mutassa meg akaratát,
adjon nekünk erőt és kegyelmet bizonyos élethelyzetekben,
és kérjük,
hogy adjon erőt,
hogy kitarthassunk a lelki életben,
stb.
Zsolt 50,1-2
(3) Közbenjárás.
A közbenjáró imában másokért imádkozunk.
Leginkább azért,
hogy megtérjenek,
és hogy barátaink és testvéreink lelkileg növekedjenek.
De imádkozhatunk más kérdésekért is,
hogy Isten cselekedjen valakinek az életében (betegség,
nehéz helyzet,
stb).
Közbenjárhatunk Istennél az emberiségért,
országunkért,
lakóhelyünkért,
más gyülekezetekért,
a misszió előmeneteléért,
stb.
Ef 6,18-19
(4) Dicsőítés és magasztalás.
A dicsőítő imában Isten személyére összpontosítunk,
és azért adunk hálát,
aki ő,
és nem azért,
amit tett:
személyéért és nem cselekedeteiért.
A hálaadó és dicsőítő ima gyakran kiegészíti egymást,
vagy az egyik elvezet a másikhoz.
f. Az imameghallgatás akadályai
Először azt kell mondanunk,
hogy Isten megígérte,
hogy meghallgatja imáinkat.
Ő kedvét leli abban,
ha gyermekei imádkoznak;
és örül,
ha szólhat hozzánk,
és ha mi is beszélgetünk vele.
Az imameghallgatásra számos ígéretünk van.
Kérjetek,
és adatik nektek,
keressetek,
és találtok,
zörgessetek,
és megnyittatik nektek.
Mert aki kér,
mind kap,
aki keres,
talál,
és a zörgetőnek megnyittatik.
Ugyan ki az közöttetek,
aki ha kenyeret kér a fia,
követ ad neki,
vagy ha halat kér,
kígyót ad neki?
Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek,
mennyivel inkább ad jókat a ti mennyei Atyátok azoknak,
akik kérik tőle?
Mt 7,7-11
További igék: Zsolt 145,18-19; Jn 14,13-14
Isten meghallgatja az imát,
de általában három módon válaszol az imára:
–azonnal megadja,
amit kérünk;
–később adja meg,
amit kérünk;
–nem adja meg,
amit kérünk,
mert az nincs akarata szerint,
és nem lenne jó nekünk sem.
A mi oldalunkról azonban lehetnek akadályai annak,
hogy Isten válaszoljon imáinkra.
Isten mindig hallja az imáinkat,
mert ő mindentudó,
de nem veszi figyelembe,
vagy nem válaszol rá,
ha mi nem imádkozunk helyesen.
Imáink akadályba ütközhetnek ha:
(1) Meg nem vallott bűn van az életünkben.
Isten meghallgatja a bűnös ember imáját is,
ha az bűnbocsánatért esedezik,
vagy ha őszintén keresi vele a kapcsolatot.
De ha az ember tudatosan meg akar tartani bűnt az életében,
és úgy imádkozik,
úgy tesz,
mintha semmi sem történt volna,
akkor Isten nem veszi figyelembe,
amit imádkozik.
Először meg kell vallania a bűneit,
és csak azután folytathatja az imádkozást.
Minden bűn megakadályoz az imádkozásban,
de a Bibliában különösen a kapcsolati bűnök vannak említve:
Mt 5,23-24;
Jn 9,31; 1Pt 3,7
(2) Hitetlenség.
Ha nem hisszük,
hogy az Úr megadja,
amit kérünk,
akkor nem kapjuk meg.
Ezért fontos,
hogy amikor imádkozunk,
az ő ígéreteire támaszkodjunk és hivatkozzunk.
Mk 11,24
(3) Ha nem Isten akarata szerint kérünk.
Az Úr akarata szerint kell kérnünk ahhoz,
hogy megadja kéréseinket.
Az ő akaratát pedig a Szentírásból tudjuk meg.
Ezért az imádkozás szorosan össze van kötve az ige olvasásával és megtartásával.
A Bibliából ismerjük meg,
hogy mi Isten akarata,
és melyek azok a dolgok,
amiket csak mi vágyunk és gondolunk el.
1Jn 5, 14
(4) Ha önző érdekeinkre kérünk valamit.
Sokszor olyan dolgot kérünk,
ami nem használ nekünk,
vagy ami önzésünket és büszkeségünket erősítené meg.
Isten mindig a legjobbat akarja adni nekünk,
és nem adja meg azt,
ami lelkileg nincs hasznunkra,
vagy éppenséggel kárunkra van.
Jak 4,3
Emlékezz!
–Mi az imádkozás?
–A Mi Atyánk, vagy más szóval az Úri imádság hogyan segít nekünk imádkozni?
–Hányféle imádkozás van?
–Mit jelent szüntelen imádkozni?
–Melyek az imára kapott válasz akadályai?
Elmélkedj!
–Szívesen és örömmel imádkozol, vagy az imádkozás teher számodra? Miért?
–Milyen rendszerességgel tartasz csendes órát? Mit kell tenned ezen a területen, ha javítanod kell a helyzeten?
–Milyen arányban van imádkozásodban hálaadás, könyörgés, közbenjárás és dicsőítés?
–Hogy állsz a közösségi imádkozás területén? Szeretsz rendszeresen imádkozni a gyülekezettel és imacsoportoddal?
–Milyen akadályokat találsz az életedben az imameghallgatás útjában?
Cselekedj!
–Gyakorold rendszeresen a személyes imádkozást!
–Kapcsolódj be a gyülekezeti közös imádságba!
–Keress alkalmakat a testvérekkel a közös imádkozásra azon kívül, hogy az istentiszteleten együtt imádkoztok!
–Olvasd el a leckében idézett igeverseket!